Lazac, zellerszár és egy rakás tiszta edény - sous vide a mosogatógépben

Funkciók

• Új receptet töltök fel
• Hozzászólok
• Cikk nyomtatása
• Megosztom

Értékeld a cikket!

5/5 (5 of 5 stars) based on 1

Átlag: 5.00 | Összesen 1 szavazat

Recept értékelése A Te értékelésed:

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Az én gépem még az eleve nagyon egyszerű kezelésű mosogatógép-mezőnyben is igen szimpla fajta. Tud egy harmincperces, negyvenfokos programot, amit nyilván sose használok, mert nem tudom elképzelni, hogy bármire is jó lenne. Talán egy készlet söröskorsó tisztítása szóba jöhetne, de csak ha egyikből sem ivott rúzsozott szájú nő. 

Van aztán az ötvenfokos, másfél órás program, a jelzés mellett három tányér piktogramjával, és a hetvenfokos egy lábossal – utóbbit azért nem használom, mert tékozlásnak érzem, hogy egy-egy lábos miatt dzsentri módjára herdáljam az értékes villanyt. Inkább a végén vakarom egy kicsit a tepsit, mert ennek úgyis mindig ez a vége.

Gábor mosogatógépe ezzel szemben 65 fokon csúcshőmérsékleten dolgozik, és mi nem vagyunk kicsinyesek: első receptünk egy kis lazac. A kísérlet sportértékét az adja, hogy a mosogatógépet rendeltetésszerűen használjuk, tele van edénnyel és természetesen az előírt mosogatószerrel. A lazacot előzőleg olívaolajjal kentük be, de beolajoztuk az első réteg alufóliabelső oldalát is, amibe betekertük– valószínűtlen, hogy 65 fokon ráragadna, de első a biztonság.

Kapott még a hal egy kis borsot és citromlét, de nem vettük túl komolyan a fűszerezést. Örüljünk, ha túléli, és nem lesz neki mosószeríze. Ugyanezért tekertük még be vagy öt réteg sztaniolba, ami ugyan elég jó hőszigetelő, de a lassú főzéses technikánál ez úgyse ront a hatásfokon. 

Bármennyire húzná, halogatná, a majomnak végül mindig bele kell ugrania a vízbe. A program lejár, nyitjuk az ajtót, kivesszük a lazacot. És jó! A fehérje szépen kicsapódott, az íze remek, de leginkább az állaga az érdekes. Kicsit talán rostosabb, vagy tudom is én, milyenebb, de nagyon jó az állaga. És hihetetlenül gazdag az íze, persze ízmolekula egy darab se párolgott el belőle. Bele se merek gondolni, milyen íze lesz, ha nem sajnáljuk belőle a sót.

Jelen esetben természetesen a sous vide kifejezést csak amúgy konyha-franciásan használjuk az alacsony hőmérsékletre általában, hiszen szó szerint azt jelenti, „vákuum alatt”, mi pedig itt nem mesterkedünk vákuumtasakokkal. De ha már itt tartunk, gyorsan szögezzük is le, hogy a sous vide-technikától azért a profi séfek is tartanak egy kicsit.

Alacsony hőfokon nem pusztul el a szalmonellavírus, ami csirkénél bármikor előfordulhat, és a halaknál is fontos, hogy megbízható forrásból származzanak. Csirkével én otthon egyáltalán nem szórakoznék. Hallal már sokkal inkább, de amit az olvasónak is merek ajánlani, az a zöldségek birodalma.

A kísérleti nyúl némi zellerszár és sárgarépa, kis sóval, hogy eresszen levet. És igen! A zöldségről sejtettük, hogy szereti a mosogatógépen, de a vonzalom ezek szerint kölcsönös: a végeredmény roppanós, nincs szétfőve, és persze nyilvánvalóan ez is tökéletesen megőrizte az ízét. Profi konyhában a szakácsok is bátrabban sous vide-olnak zöldségeket, előkészítendő egy stir fry-műveletet, a gyors, kevergetős pirítást. A pirítás egyébként a többi ételnek is jót tesz, meg a mérgezést is megelőzheti. Egyvalamin nem segít,a lasagnén.

A lasagnéval kapcsolatban voltak kételyeim – a lasagne épp attól lasagne, hogy a tepsiben egy kicsit odakap az oldala, a teteje pedig néhány ponton megpörkölődik. A lasagne nálam minimum kétszáz fokos téma. Így, barkács sous vide-ban legfeljebb egy spagettit tudnék elképzelni, hogy kegyetlenül el lehet találni az al dentét, de ha jobban belegondolok, azt sem: a tészta alacsony hőmérsékleten egyszerűen csak szétázik, és csókolom.

Tehát spenótos-ricottás lasagne, mert az interneten azt írták. Enyhén megfonnyasztjuk a spenótot, egy tálkában összekeverjük a ricottával, aztán felépítjük a tésztalapokból a megfelelő téglatestet. Kis ügyeskedéssel hajtogatunk neki csinos alufóliatepsit, aztán egy-másfél percig bután nézünk magunk elé, mert a fokhagymáról megfeledkeztünk, és a fokhagyma pont az a hozzávaló, ami nagyon el tud adni minden ilyesmit. Végül egy drága olasz, de tagadhatatlanul konzervsugo kerül elő a kamrából, amivel tulajdonképpen teljesítjük is az olasz konyha egyik filozófiai alapvetését: végy harminc deka bármit, amit otthon találsz.

A szósznak – akár paradicsomos alapú, akár valami fehér, besameles-sajtos-tejszínes, érdemes belepnie a lasagnét, vagy legalábbis a felső lap közelében állnia. Jó sok sztaniolt hajtogatunk köré, aztán beküldjük a mosóba, ezúttal már piszkos edények nélkül, mert azok sajnálatos módon a lazacnál már elfogytak. Végül is ehető. Puha lett a tészta, de akárhogy is szépítjük, ez nem lasagne. Nagyon hiányzik róla a pirítás.

Egy hegymászó valószínűleg bevágná a csúcstámadás előtt, főleg, ha meleg, nem esik atomjaira, ízre is fogyasztható. De lehetetlenül rosszul néz ki, érzékenyebb szemű vendég fel is sikít, ha meglátja: mint egy szuperközeli fotó egy nagymama fenekéről a nudista strandon.

A mosogatógép enyhe rákfenéje, hogy nem lehet benézegetni. Nincs rajta ablak, ugye, mert a mosogatás a tervezők szerint annyira unalmas téma, hogy a kutyát sem érdekli. Szerintem tévedés, velem együtt biztos sokan nézegetnék, ahogy a forgó szórófejek vidáman fröcskölik a vizet, apukák pedig jó korán megtaníthatnák a gyerekeknek Newton harmadik törvényét hatásról és ellenhatásról, meg Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkijt a mosogatógéppel azonos elven működő rakétájával.

És ha már zseniális fizikusok kerültek szóba, nem kéne leállni a kreativitással a főzőcske szintjén. Serényi séf például, akinek a főzés mellett szenvedélye a motorozás, rájött, hogy a mosogatógép olyan, mint egy autómosó, csak viszonylag kevés autó fér bele, viszont nemrég kimérte, hogy a motorja legtöbb műanyag eleme szépen belefér. Igazi áttörés a főzés és a piszkos edények viszonylatában.

A hagyományos, évezredes eljárás esetén mire kész a vacsora, lesz egy csomó piszkos edény. A mosogatógépes módszerrel épp ellenkezőleg– mire kész az étel, minden tiszta lesz, és még a tányér is meleg, mint egyes jobb éttermekben. A mosogatógépet mosogatásra, mármint kizárólag mosogatásra használni amúgy is bűnös fantáziátlanság.

Winkler Róbert írása