Az igazság a klímaváltozásról

JÓT IS HOZHAT A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS?

A világ egy része – tőlünk leginkább nyugatra – igyekszik megtalálni a klímaváltozás előnyeit, és a lehető legtöbbet kihozni belőle. Nem riadnak meg a szokatlannak tűnő, de működőképes megoldásoktól – alkalmazkodnak. A brit gazdák például, kihasználva az elmúlt évek emelkedő hőmérsékletét, klímájukon különlegesnek számító, egzotikus gyümölcsök és zöldségek termesztésével próbálkoznak. Nem lesz tehát nagy meglepetés, ha az Egyesült Királyság lakói hamarosan hazai barackot és olajbogyót vásárolhatnak.

Érdemes fejben tartani, hogy a globális klímaváltozás nem csupán magasabb hőmérsékletet jelent, hanem változó csapadékviszonyokat, szén-dioxid-koncentrációt, más párolgási értékeket, növekvő éghajlati változékonyságot és szélsőségeket is.

Ha hihetünk a szakértőknek, 2010 árvíz- és belvízkatasztrófái ismétlődni fognak, de fel kell készülnünk az aszályos időszakokra is. Becslések szerint a Kárpát-medencében a következő 50-80 évben általános felmelegedésre, a nyári napsugárzás erősödésére számíthatunk, de a csapadék mennyisége ezt nem követi, ezért fokozódó szárazsággal kell számolnunk. A gazdáknak tehát nem csupán azt kell kitalálniuk, hogy mit ültessenek ezentúl búza és kukorica helyett (vagy mellett), hanem azt is, hogy mivel védekezzenek a máshogy viselkedő, máshol felbukkanó, esetleg új növényi kórokozók és állati kártevők ellen.

KREATÍV GAZDÁK

Amellett, hogy a meglévő fajok megkapják a lehető legtöbb gondoskodást és védelmet (öntözés, fedett rendszerek, fóliaház, nemesítés, oltás stb.), a rugalmasság, a kreativitás lehet a kulcsszó az elkövetkezendő években. Mark Diacono brit farmer igazi kísérletező szellem: mikor évekkel ezelőtt gazdálkodásra adta fejét, listát készített kedvenc növényeiről, kihúzta, aminek termesztése biztos kudarcnak tűnt, a többit viszont elültette.

400 fajjal próbálkozik, például a brit klímán szokatlan sárgabarackkal, dinnyével, pekándióval. Sikereit, tapasztalatait igyekszik megosztani azokkal a gazdákkal, akik megszokásból foglalkoznak az olcsó, bevált fajokkal.

Diacono szerint az apró trükkök rengeteget számítanak, ha például fákat, bokrokat ültet a szélérzékeny növényei köré, máris sikert könyvelhet el. Drágábbak, hazánkban, de még a szomszédos országokban sem kifizetődőek egyelőre az újszerű technikai megoldások, a fagyvédő öntözés, a szélgépek, fűtőberendezések, jégvédő hálók, esővédő fóliák alkalmazása. Pedig a cseresznyét nem veri meg a jég, ha ilyen fólia védi.

A brit farmer szerint a következő évtizedekben az állami támogatáson kívül a szokatlan ötletek segíthetnek – a gazdáknak meg kell tanulniuk a gyors alkalmazkodást, változtatást, és nem szabad megrettenniük az újdonságoktól.

„A magyar gazdákat nem kell félteni – mondja Nagy László, aki az ország nyugati részében maga is gazdálkodással foglalkozik. – Ötletesek, rugalmasak, ha megéri termeszteni valamit, azzal biztosan megpróbálkoznak. Az új fajok telepítésénél az a legnagyobb kérdés, mi eladható.” Nagy szerint nem a klímaváltozás jelenti a legnagyobb megterhelést, hanem a kiszámíthatatlanság. „Nincs két egyforma év, az évszakok megszokott jellemzői eltűnnek.

Szeptember végén is meg kellett küzdeni egy ilyen helyzettel: két nap alatt esett le annyi csapadék, amennyi két hónap alatt szokott. Állt a víz a földön, a már megvásárolt vegyszerrel nem tudtunk dolgozni. Így nemcsak a növényben keletkező kárral kell számolni, de a kiesett anyagköltséggel is.” A hektikus időjárásra számítanak, de tenni ellene nem nagyon tudnak. Bármit ültetnek is, egyik fajtának sem jó, ha a gazda nem tudja kiszámolni, mikor érkezik a fagy, az eső, az aszály.

MAGYAR KIVI ÉS BIOETANOL

Hazánk egyik nagy kísérletezője Varga János, aki esküszik rá, hogy a kivi a megfelelő termesztési ismeretekkel sikergyümölcs lehetne hazánkban. Tapasztalatait internetes fórumokon bárkivel szívesen megosztja, sikereit pedig mi sem példázza jobban, minthogy Letenyén egy nyolcéves, nem termő kivi tövet úgy alakított, hogy az első évben 100 darab gyümölcsöt, a másodikban ezret, a harmadikban pedig negyed tonnát szedtek le róla.

A bioetanol és a biogáz előállítása is fontos mezőgazdasági ágazat lehet a jövőben, az mta.hu híradása szerint hazánkban most is folyik a megfelelő kukoricafajták nemesítése. Az új hibridek között nem csak bioetanol gyártására alkalmasakat találunk, hanem biogáz-alapanyagokat is. Utóbbival biogázrendszerek működtethetők, melyeket egyelőre főként hazánktól nyugatra, mezőgazdasági üzemek mellett találhatunk. A következő nemzedékek már hétköznapjaikban is használhatják ezeket a berendezéseket, farmok, falvak gázellátását fedezheti egy-egy ilyen üzem.

A gazdák – legyenek külföldiek vagy magyarok – egyetértenek abban, hogy húsz évvel ezelőtt nem kellett tartani ilyen szélsőségektől, jobban kiszámítható volt minden. Félelmetes, de egyben izgalmas is elgondolni, hogy mit hozhatnak a következő évtizedek. Brit dinynyét, magyar kivit, rossz minőségű burgonyát vagy drága kenyeret.

Pallósi Ágnes