Mit nem ehet a kismama?

Funkciók

• Új receptet töltök fel
• Hozzászólok
• Cikk nyomtatása
• Megosztom

Értékeld a cikket!

5/5 (5 of 5 stars) based on 1

Átlag: 5.00 | Összesen 1 szavazat

Recept értékelése A Te értékelésed:

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

A nagybátyám a szusiról tiltott le, a könyvelőm undorodva mesélt a terhesen teázó nőkről, a piacon a lágy sajtoktól óvtak, a családi vacsorán kihagytak a steakből, a főzőkurzuson pedig nem kóstolhattam meg az osztrigát. Aztán jött az internet. Ott azt javasolták, egyek májat, de csak hetente egyszer, egyek rendszeresen halat, de kerüljem a makrélát, a kard- és tonhalat, felejtsem el a készételeket, főleg, ha kék, zöldés piros ételszínezék van bennük, és ne egyek csokit. Mázli, hogy a kávét sohasem szerettem.

Mivel a táplálkozási tilalmak mellé olyan jó tanácsokat is kaptam, hogy ne fessek hajat, se körmöt, ne használjak krémeket, sőt a védőnőm várandóskönyve szerint még a mikró elé sem állhatok, egy idő után magzatom védelmének vágya ellenére is kételkedni kezdtem. Tényleg ennyire óvatosnak kell lennem? Utánanéztem hát, hogy mi állhat a táplálkozási hiedelmek mögött.

Abban minden modern forrás egyetértett, hogy nem kell kettő helyett enni, húsz kilót felszedni pedig nemcsak felesleges, de ártalmas is. Egy egészséges magzat fejlődéséhez napi plusz 300 kalória és 8-11 kiló súlytöbblet bőven elegendő.

Ha az anyuka ennél lelkesebben gyarapodik, az növeli a cukorbetegség kockázatát, és az utolsó trimeszter ízületi és izomfájdalmainak valószínűségét. A legújabb kutatások szerint pedig a kövér kismamák a gyereket is kiteszik a későbbi elhízás és szívbetegség veszélyének. (Ezt elmeséltem a nagyimnak is, aki szerint terhesen mindent meg kell enni, amit csak megkívánok.– De mama! Napi egy doboz Pilóta keksztől nem lenne stramm fiam!)

Eddig rendben is volna minden, de mi a helyzet a tiltólistás kajákkal? Ott már bizonytalanabb vagyok a veszély valószínűségét illetően. Először is jöjjenek a földdel érintkező zöldségek, a mosatlan gyümölcsök és a nyers (vagy nem elég alaposan átsütött) húsok! 

Ezektől a toxoplazmózis miatt érdemes óvakodni. A toxoplazmózis egy parazita okozta betegség, ami a fertőzött macska ürülékéről kerülhet át az ételekbe, majd az emberi szervezetbe. A fertőzés gyakori, és általában egy egészséges felnőttnek nem is jelent gondot, de a terhesség korai szakaszában súlyosan károsíthatja a magzatot. Kivéve, ha anyu már túl van a betegségen. Ezt pedig laborvizsgálattal ki tudják szűrni a terhesség elején, így jobb esetben nincs miért aggódni.

A másik nagy mumus a liszteriózis, ami egy súlyos bakteriális fertőzés. A baktérium környezetünkben szinte mindenütt jelen van, és általában ennek hatását sem érzi meg egy egészséges felnőtt, kivéve a terhes nőket, akiknél vetélést, halvaszülést, koraszülést is okozhat.

Lisztériát kaphatunk a pasztörizálatlan tejből készült sajtoktól (ilyen lehet például a brie, a camembert vagy a roquefort, de a címkéből minden kiderül), a pástétomoktól, nyers húsoktól, a rosszul átsütött virsliktől vagy a joghurtos italoktól.

A máj és a hal károsító hatása már nem ilyen egyértelmű. A máj jó, a vas kell a babának, a túl sok A-vitamin viszont ártalmas. Hasonló a halak helyzete. Halat kell enni, a gyereknek jót tesz az omega3 zsírsav. Annyira, hogy a terhesvitaminomban is van bőven. Igen ám, de ott a higany.

A kardhalban, cápában, makrélában, tenyésztett lazacban és a fehér tonhalban különösen magas lehet a higanytartalom, ami súlyosan károsíthatja a gyerek idegrendszerét, így ezeket állítólag jobb kerülni, de a konzervtonhal és a rák fogyasztását sem árt limitálni. A nyers halat és osztrigát pedig kilenc hónapra el kell felejteni. Ki akarna terhesen vírusokat és parazitákat?

Ha mindez nem lenne elég, a kismamákra a szalmonella és az E. coli baktériumok is veszélyesebbek a szokásosnál, szóval, aki gyerek nélkül nem tette volna, annak terhesen nem árt tisztán tartani a konyháját, a hűtőjét és persze saját magát. A nyers tojást tartalmazó ételeket pedig biztonságosabb kihagyni. Viszlát, kinyalásra váró sütistál!

Szakirodalmi túrásom közepette arra nem kaptam választ, hogy vajon terhesen miért veszélyesebbek az ételszínezékek, a nátrium-glutamát és a szacharin, de őszintén megvallva a többi bizonyíték sem győzött meg igazán. Vajon mekkora a valószínűsége, hogy elvetéljek egy lágy sajttól? Nagyobb, mint annak, hogy a fejemre esik egy tégla? Ha a nyers hal tényleg olyan veszélyes, a japán nők miért szusin élnek? Ideje volt már megkérdezni egy szakembert.

Domjánné Fejős Szilvia a Pécsi Tudományegyetem Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszékének adjunktusa szerint jobb, ha félreteszem a szkepszist, ezekkel az ételekkel ugyanis tényleg nem árt óvatosnak lenni. Bár az okokat azért pontosította. A földdel érintkező zöldségek nemcsak a toxoplazmózis, de a magas nitrit- és nitráttartalom miatt is veszélyesek lehetnek, különösen télen. A fóliasátorban termesztett salátát például bölcsebb teljesen kihagyni az étrendből.

A lágy sajtok a liszteriózison túl magas foszfortartalmuk miatt árthatnak a kismamának. „A gyártás folyamán ezekhez a sajtokhoz foszfátos ömlesztősót adagolnak. A foszfor a kalcium csontba történő beépülését gátolja az anyánál.” Kalcium nélkül viszont nincs egészséges baba, se kismama.

A dietetikus szerencsére halfronton megnyugtatott, szerinte ugyanis a mi étkezési szokásaink mellett a higanytúladagolás nem valós veszély, bár a tengeri kütyük kipróbálására nem a terhesség a legjobb időpont. Ezek ugyanis allergének lehetnek. Ahogy az ételszínezékek is. A nátrium-glutamát és a szacharin, azaz minden magas sótartalmú anyag pedig azért kerülendő (főleg az utolsó trimeszterben), mert a só megköti a vizet, és növeli a vérnyomást.

A sütistálat pedig igenis el kell felejtenem! A szakértő szerint ugyanis „az immunrendszerben történő változások miatt minden fertőzés fokozottabban jelentkezik, illetve jobban megviseli az anyát a várandósság alatt.” Persze erről a néhány dologról azért simán lemondok februárig.

Sákovics Diána írása