3 kontinensről válogattunk
szerző: TV Paprika MagazinAntarktisz és Ázsia most kimaradt, és az ausztrálok is szomorkodhatnak. Elfogultságunkban Európa első helyen került be listánkra, bár hogy miért pont a cheddar sajttal, ne kérdezzék! Szeretjük és kész. A biltong viszont akár Afrika zászlajára is kerülhetne, olyan tipikus étel ott, Amerikát meg egyértelműen a kukorica jelképezi számunkra.
Értékeld a cikket!
Strandkaja otthon - csöves kukorica
A csöves kukorica legtöbbünk számára a strandról ismerős, ahol a lángos és a fagyi lefojtásaként fogyasztottunk el. Sokunk anyukája még otthon is főzött ebből az egyszerű finomságból, de más formában általában nem került az asztalra a csöves verzió.
Mivel ilyenkor minden piacon elég olcsón beszerezhető a friss, zsenge csöves kukorica, érdemes megismerkedni egyéb elkészítési módjaival is. (Ráadásul a frisset egy lapon se lehet említeni a konzervkukoricával.) Vásárláskor figyeljünk arra, hogy tényleg zsenge kukoricát válasszunk, nehogy otthon a takarmánynak valóval kelljen megküzdenünk!
Nyugodtan húzzuk szét egy kicsit a héját, így az is kiderül, egészségesek-e a szemek! Ha összenyomják egymást, a közepük pedig befele húzódik, ne vegyük meg, mert valószínűleg öreg a kukorica, csakúgy, mint akkor, ha a külső héj száraz. A csöves kukoricát önmagában és köretként is készíthetjük.
Nagyon finom például grillezve – ilyenkor ne ijedjünk meg, ha a szemek kicsit megfeketednek! (Sokat segít a forgatásban, ha grillezés előtt hurkapálcával átszúrjuk.) Akinek nincs faszenes sütője, serpenyőben is megpiríthatja az előzőleg megfőzött kukoricát. Jól illik hozzá a chilis-korianderes-vajas-citromos szósz, érdemes ezzel kenegetni.
Húsok mellé is nagyon passzol, legyen szó csirkéről, tengeri herkentyűről vagy sertésről, és persze a vegetáriánusok zöldségeit is jól kiegészíti. Akinek van türelme a morzsolgatáshoz, levesbetétként is használhatja vagy salátára szórhatja a kukoricaszemeket.
|
Csöves kukorica |
Mindenki párja - cheddar
Bár itthon csak most kezdik megismerni, a szalmasárga, színezve narancsvörös színű, szigorúan tehéntejből készülő cheddar Angliában a legnépszerűbb sajtok közé tartozik. Már az 1100-as évek végén is készítették, nevét pedig Cheddar településről kapta. Régebben csak a szigetországban gyártották, de ma már az egész világon készítik. Nem eredetvédett termék, emiatt nem beszélhetünk egyenletes minőségről és ugyanolyan ízről. Érdemes tehát végigpróbálni az elérhető cheddarokat, hogy megtudjuk, melyik ízlik a leginkább, hiszen az erőteljes, aromás, néha dióra emlékeztető ízt amúgy is szokni kell – főleg, ha a „semmiízű” trappistákkal hasonlítjuk össze. Fogyókúra idején ez sem tartozik az ajánlott élelmiszerek közé, hiszen zsírtartalma minimum 48 százalék.
A cheddar a félkemény sajtok közé tartozik. Állaga elég törékeny, így nem egyszerű reszelni, bár érésével párhuzamosan egyre keményebb lesz. A konyhában sokoldalúan felhasználhatjuk, kezdve onnan, hogy magában fogyasztjuk a szendvicsünkre téve, vagy ráreszeljük a melegszendvicsre, és ropogósra sütjük. Nagyon finom zöldségekkel (spárga, cukkini, padlizsán, gomba, paradicsom) és húsokkal (csirke, kagyló) kombinálva, és isteni párokat alkot a különféle tésztákkal is. Rizottókban is kísérletezhetünk vele, a végeredmény nagyon meggyőző lesz. Klasszikus angol étel a pillanatok alatt elkészíthető héjában sült cheddaros-szalonnás burgonya, ami mellé kínálhatunk metélőhagymás tejfölt mártogatósnak.
|
Cheddar |
A napon szárított hús - biltong
Dél-Afrikából származik, de a 17. századi hollandhódítók vitték magukkal a receptet a fekete kontinensre. Ezt a tartósítási módszert már csak muszájból is alkalmazták, mikor hosszabb távon kellett megoldaniuk a hús eltartását a nagy melegben. A napon szárított hús igen hamar népszerű lett, de manapság már a legtöbb helyen géppel pácolják és szárítják. A helyiek úgy fogyasztják, mint mi a chipset a tévé előtt. Kirándulások során is kiváló elemózsia: eláll, miközben megtartja az aromáját.
Dél-Afrikában még biltongszaküzletek is vannak, ahol úgy darabolják nekünk a húst, ahogy kérjük. A biltong többféle húsból készülhet (struccból, vadhúsból, sőt létezik cápabiltong is!), leggyakrabban viszont marha az alapanyaga. Ebből szeleteket vagy csíkokat vágnak, majd ecettel, sóval, borssal és különböző fűszerekkel (pl.koriander, chili, fokhagyma) dörzsölik be, így szárítják. (Régen a napon két-három hét alatt feketére száradt.) Ha hozzájutunk, fogyaszthatjuk csak úgy magában rágcsálva, sörrel leöblítve, vagy használhatjuk komplett ételek alapanyagaként. Vékonyra vágva keverhetjük rántottába, omlettbe, készíthetünk belőle palacsintatölteléket, vagy megszórhatjuk vele a friss salátát is. Az egyik legegyszerűbb vacsora, ha vajas kenyérre morzsoljuk, és némi salátát eszünk mellé.








