Ahol gépek növesztik a lazacot

Úgy tűnik, a halak jobban jártak, hisz Norvégia számos lazacfarmjához hasonlóan ez a telep is egy fjord belsejének védett öblében, hatalmas sziklafalak alatt terül el, a farm hálói pedig szélesen kifeszítve, gondosan a tengerfenékhez horgonyozva védik a gyenge gyomrú lazacot a kellemetlen hullámzástól. Persze a negyven méter hosszú és tíz méter mély farm eleve úgy épült, hogy minél kevésbé legyen kitéve a rideg időjárásnak, de azért nem árt az óvatosság.

Norvégia nyolcvanháromezer kilométer hosszú partszakaszán több mint kétszáz fajta hal él, mégis az atlanti lazac az ország egyik legjelentősebb tengeri terménye,ez teszi ki a halexport 47%-át.
A lazac egyébként annyira beágyazódott a norvég kultúrába, hogy még a mitológia is megemlékezik róla. Állítólag Loki, a gonosz isten ármánnyal megölette a vak Hödr istennel testvérét, a jó, tiszta és erényes Baldrt, és hogy megszökjön a többi isten haragja elől, a folyóba ugrott és lazaccá változott. Az istenek hálóval próbálták kifogni, de Loki kiugrott a csapdából, így Thor csak a farkánál fogva tudta elkapni.  A norvégok szerint azóta lapos a lazacok farka. Az atlanti lazac egyébként bár felnőttként a tengerben él, élete első kettő-öt évét folyókban tölti. Mikor elég nagy hal lesz belőle, átalakul, alkalmazkodik a sós vízi élethez, és a következő két évében vígan lubickol a tengerben, hogy mikor szaporodóképessé válik, élete hátralévő három-hat évében még rendszeresen visszatérjen ívni a folyóba.

Persze mindez nem működik a hetvenes évek óta egyre szaporodó farmokon. Ide már akkor kerül az állat, mikor túlesik az átalakuláson, és addig marad, amíg el nem éri öt-hatkilós vágósúlyát. Hogy ez mikor következik be, azt a farm vezetői már az állat megérkezésekor pontosan tudják, ugyanis a tenyésztés minden részletét bonyolult informatikai rendszer tartja ellenőrzés alatt. A halak megérkeznek, egyenként megkapják az oltásukat, majd méretük alapján a telep nyolc szektorának egyikébe kerülnek. A vízbe telepített kamerák és érzékelők nyomon követik a halak súlyának változását és az elfogyasztott táplálék mennyiségét. Hogyan? Egyszerű: az etető jelzi, mennyi kaja került a vízbe, a hálók alján lévő érzékelők pedig arról tesznek jelentést, mennyi ételt hagytak meg a halak. A rendszer így pontosan, a lazacok szükségletének megfelelően adagolja az ételt.

A speciálisan halfarmokhoz fejlesztett Akva smart rendszer arra is képes, hogy figyelemmel kísérje a hőmérséklet, az oxigénmennyiség és az áramlatok változásait, és ezek fényében elemezze a halak étvágyát és viselkedését. Ingridnek és kollégájának így nincs is más dolga, mint kényelmesen hátradőlni a vízre épített irodában, és a képernyőn keresztül néha rápillantani a fickándozó lazacokra.
Mondjuk, ahogy a monitoron elnézem a tülekedést, vagy nincs valami sok hely a fickándozáshoz, vagy a lazac a legexhibicionistább faj a Földön.

Egyébként az atlanti lazac természetes közegében rajokban élő, aktív vadász. A tengerben élő lazacok más halakkal, például homoki angolnákkal és fiatal heringekkel táplálkoznak.
Itt a farmon az állatok halból, sokszor vadlazacból készült tápot kapnak, az állatvédők nagy bánatára. A haltáp ellenzői ugyanis azt mondják, hogy a lazac egy kilós gyarapodásához négy kiló ehető halra van szükség, tehát a lazacok tenyésztése jelentősen megtizedeli az egyéb tengeri fajokat. Persze farmerünk szerint egy kilós súlyváltozáshoz csak egy kiló emberi fogyasztásra alkalmatlan halra van szükség.

Miközben a szektorokat elválasztó keskeny pallókon sétálunk és figyeljük, hogy ugrálnak ki pörögve a vízből a lazacok, hirtelen előbukkan egy hatalmas „Horgászni tilos!” tábla. Kuncogva kérdezem Ingridtől, nem bizarr-e a felirat egy haltenyészetben, de kiderül, hogy egyáltalán nem. A lazacok eledelének szaga ugyanis csapatostul vonzza a többi halat. Persze kibukik, hogy Ingrid ezt azért nem bánja annyira, így legalább lecsaphat néha egy-egy makrélára, majd egy cinkos kacsintás kíséretében elmondja, hogy az erre tévedő fókákat is megeszik. Nem beszélgetek tovább. A lazac nagyon népszerű halnak számít a világon, és magas protein-, Omega-3 zsírsav- és D-vitamin- tartalma miatt egészséges is. Mondjuk a Science Magazine szerint a tenyésztett lazacok pozitív élettani adottságaikat tekintve messze elmaradnak vadon élő társaiktól, de még így is érdemes megenni őket.

Sákovics Diána írása