3 gyümölcs a melegebb éjhajlatról

Karakteres citrom - LIME

Zöld citromként és lime-ként emlegetik itthon a latinul Citrus aurantifolia névre hallgató gyümölcsöt, ami Délkelet-Ázsiából indult hódító útjára, Európába pedig a hazatérő keresztes lovagok hozták. Manapság már minden trópusi országban termesztenek lime-ot, ami alakjában a „hagyományos” citromot idézi, bár egy kicsit kisebb, illetve héja sokkal vékonyabb. A zöld szín ebben az esetben nem az éretlenség jele, viszont attól függően, hogy mennyire zöld, tudhatjuk, milyen fajtával van dolgunk.

A halványzöldek a tahiti fajtához tartoznak, és ízük igen savanyú. Az élénkzöldek mexikói fajták, míg a sárgászöld szín a korallzátonyfajta jellemzője, melyek nagyon savanyúak. Vásárláskor figyeljünk arra, hogy a túl sárga példányok íze élvezhetetlen. Inkább olyan darabokat válasszunk, amelyeknek hibátlan a héja, a gyümölcsök pedig tömörek. Hűtőben viszonylag sokáig eltartható, de hamarabb megromlik és kiszárad, mint a többi citrusféle, így érdemes felhasználni egy héten belül.

A zöld citromnak jóval karakteresebb íze van, mint sárga rokonának, elsősorban ezért dolgoznak vele a mixerek, a legtöbb koktélhoz ezt használják. Az enyhén kesernyés lime héja spirálba tekerve jól mutat a poharak falán, ezért díszítőelemként is alkalmazhatjuk.

Természetesen a koktélokon, illetve a limonádén túl is van élet a gyümölcs számára: készíthetünk vele savanykás mártásokat, krémeket, facsarhatjuk-csavarhatjuk friss salátára vagy éppen más gyümölcsökre is. Páclék hozzávalójaként is jó szolgálatot tehet, sokan pedig sütemények ízesítésére használják. A keleti konyhák (pl. thai) rajongói sok receptben találkozhatnak vele, a karibi szigetvilág ételeiben is gyakran előfordul, a perzsa konyhában pedig szárított lime-ot adnak a tradicionális fogásokhoz.

Isteni gyümölcs - MANGÓ

Több ezer éve termesztik Ázsiában a mangót, aminek valószínűsíthető őshazája India. A gyümölcsnek a hindu mitológiában is kiemelt szerepe van: a mangót termő örökzöld fa ugyanis a bölcsesség, az odaadás és a szerelem jelképe. Még manapság is a hindu szertartások állandó szereplője, melyekhez ágait, virágját is használják. A kutatások szerint a 15-16. században indult hódító útjára, lassan elterjedt a trópusi és szubtrópusi területeken, és még a mediterrán országokban, illetve Floridában is termesztik.

A tojásdad vagy vese formájú mangó héja éretten lehet sárga, narancsos piros, sötétbordó, zöld vagy akár ezek kombinációja is. A gyümölcshúsa általában sárga vagy narancssárga, állaga pedig hasonló az őszibarackéhoz. Fogyasztás előtt meg kell hámoznunk, héja ugyanis nem ehető. A magját is el kell távolítani, ami nem egyszerű feladat: legkönnyebb, ha hosszában a lapos mag két oldala mentén leszeljük a gyümölcs két felét, majd négyzethálósan beirdalva kifordítjuk a héjánál fogva.

Vásárláskor ügyeljünk arra, hogy a teljesen érett mangó kissé puha, így finoman be tudjuk nyomni. A kemény mangó még éretlen, de szobahőmérsékleten pár nap után megpuhul, és illata is sokkal intenzívebbé válik. (Figyeljünk arra, hogy az érett mangót hűtőszekrényben is csak pár napig tarthatjuk el!)

Az érett mangó igen édes és zamatos, kiváló alapanyaga lehet gyümölcssalátáknak és bóléknak, de készíthetünk belőle turmixot, fagylaltot és süteménybe való krémet is. Főzhetünk belőle lekvárt vagy kompótot, illetve alkoholos vagy alkoholmentes koktélokat is feldobhatunk vele, ha előzőleg pürésítjük. Érdemes kipróbálni sós hozzávalókkal is: nagyon passzol a garnélához, an lazachoz, a sonkához vagy a sajtokhoz. Remekül illik a csípősebb fogásokhoz: tehetjük indiai ételekhez, például a chutney egyik alapja is lehet. Húsételek mellé is kínálhatjuk mártogatós szószként – nagyon finom például kacsamellhez.

Természetesen fogyaszthatjuk önmagában is: egyszerű, de nagyszerű desszert, ha némi tejszínhabot és egy kis friss mentát teszünk a friss gyümölcsre, majd egy szép kehelyben szervírozzuk.

Minimandarin - KUMQUAT

Valószínűleg Kínából és Indokínából származik a hosszúkás, aprócska mandarinra emlékeztető kumquat, amit törpemandarin néven is szoktak emlegetni. A Közel-Keleten már az ókorban is termesztették, azonban manapság szinte mindenhol szüretelik, ahol citrusokat is termesztenek. Kumquat néven több citrusfaj termését forgalmazzák, itthon például ezen a néven kerek vagy tojás alakú gyümölcsökkel találkozhatunk.

A cserjén növő kumquat héja sötétsárga vagy narancssárga, meghámozni pedig nemigen tudjuk, mert a gyümölcshúsról nem lehet leválasztani – héjastól fogyasztjuk tehát, előtte viszont alaposan meg kell mosni. A héj íze egyébként édeskés, citrusos aromájú, a gyümölcshús pedig lédús, savanykás.

Ma már a nagyobb zöldségeseknél és a hipermarketekben egyaránt beszerezhetjük. Általában nem darabra, hanem dekára mérik, ára pedig nem túl magas, érdemes tehát kísérletezni vele.

Ha koktélokat szeretnénk készíteni, mindenképpen szerezzünk be pár szem minimandarint! A kemény, hibátlan darabokat keressük, melyek néhány hétig hűtőszekrényben is elállnak, a kevésbé érettek pedig szobahőmérsékleten maguktól is beérnek. A kevert italok ízesítésére és díszítésére egyaránt használható. Éretten lekvárt és kompótot is készíthetünk kumquatból, főzve pedig vadételek, szárnyasok, grillezett húsok mellé adhatjuk.

Finom lehet gyümölcssalátába, kellemes ízt ad a gyümölcsleveseknek is, gyakorló háziasszonyok pedig chutney-t, kandírozott kumquatot, sőt likőrt is készíthetnek belőle.