Ússzuk meg!

Sákovics Diána írása

Utólag azért megnyugtat, hogy rengeteg utazó követ el hasonló hibákat. Konkrétan évente tízmillió ember. Ennyire tehető ugyanis azoknak a turistáknak a száma (a turisták 20-50 százaléka), akik utazásuk során összeszednek egy gyomorpanaszokkal, hányással vagy hasmenéssel járó gyomorfertőzést.

Nem véletlenül tartja a brit mondás, hogy „az utazás szélesíti a látókört, és könnyít a beleken”. A panaszokat legtöbbször különböző mikroorganizmusok okozzák, amik vagy a tápcsatornát teszik tönkre, vagy a vízfelszívódást gátolják. A kis lényeket pedig mi magunk, az ürülékkel szennyezett táplálékunkkal juttatjuk a testünkbe.

Az esetek 80 százalékában a fertőzéseket különböző baktériumok okozzák, melyekkel Kelet-, Délkelet-Európában, a karib-tengeri szigeteken, Izraelben, Dél- Afrika és Kína területén 15-20, az afrikai országokban, DélkeletÁzsiában, a Közép-Keleten és a latin-amerikai országokban 20- 50 százalékos valószínűséggel találkozhatunk. De Haitin, Brazíliában, Indiában, Mexikóban, Thaiföldön és Románia bizonyos részein paraziták támadására is számíthatunk. Ők a hosszabb lefolyású betegségek specialistái.

A betegséget nem könnyű megúszni, hiszen a fertőzött étel nem tűnik rossznak, nincs furcsa szaga, sem íze. Ha azonban betartunk néhány alapvető higiénés szabályt, és kerüljük a kockázatos kajákat, megnő az esélyünk a panaszmentes nyaralásra.

Az irritáló idegenvezető sajnos kiküszöbölhetetlen. A hasmenés- megelőzés első lépéseként érdemes utánanézni, hogy a felfedezésre váró országban iható-e a csapvíz. Ha nem, akkor abból nemcsak inni nem szabad, de zöldséget, gyümölcsöt mosni sem ajánlatos benne, és a jégkocka gyártáshoz vagy a fogmosáshoz is átforralt vagy palackozott vizet jó használni. Európában egyébként a legtöbb helyen nincs gond a vízzel, persze Görögország, Bulgária, Montenegró, Törökország vagy Málta kivételével.

Az észak-afrikai országokban, például Egyiptomban, Marokkóban vagy Tunéziában is érdemes vigyázni, bár kairói idegenvezetőnk szerint a vizük nem fertőzött, csak más az összetétele, mint a miénknek. Állítólag ő is rosszul van Budapesten.

A víz mellett a saját kezünk is gyakran válik a fertőzés forrásává. Ezért fontos, hogy az ételt mindig szalvétával vagy tiszta kézzel fogjuk meg, így nem árt, ha sokat mosunk kezet és ehhez saját szappant, törülközőt használunk, vagy tartunk magunknál kézfertőtlenítő kendőt. Az ételekről általánosan elmondható, hogy minden veszélyes lehet, ami nyers vagy sokat állt szobahőmérsékleten.

Érdemes hát megjegyezni a „forrald fel, süsd meg, hámozd meg vagy felejtsd el!” szabályt. Elvileg tizenöt perc forralással a kórokozók nagy részét elpusztíthatjuk, de ha ezek után a tejszínes tészta két órát szottyad a konyhapulton, ahhoz jobb, ha hozzá sem érünk. Az elöl hagyott ételekkel főleg melegben kell óvatosnak lenni, mert olyankor remekül szaporodnak a baktériumok, és több a légy is, ami ugyanolyan vígan tapicskol a kebabunkon, mint percekkel korábban a tehéntrágyán.

Vannak bizonyos ételek, amikkel különösen vigyázni kell. Ilyen például a kagyló és az osztriga. Ezek az állatok ugyanis a tengervíz átszűrésével táplálkoznak, így nagyon sok szennyeződést fognak fel. Különösen, ha a csatorna közelében élnek. Ráadásul az összes tengeri kütyü gyorsan romlik, ezért csak frissnek tűnő darabokat fogyasszunk! A zöldségek, saláták, gyümölcsök is magasabb kockázatot jelentenek, mivel gyakran fekáliával trágyázzák őket, szóval rájuk fér az alapos tisztítás vagy hámozás.

A megfőtt, szabad levegőn hagyott, esetleg újra felmelegített rizsben előszeretettel szaporodnak el a Bacillus cereus nevű baktériumok, melyek egyébként a legtöbb helyen megtalálhatók környezetünkben. Ez a baktérium a magas hőmérsékletet is kibírja, így nincs, ami megmentsen minket a hasmenéstől. A nem pasztőrözött tej és a belőle készült fagyi vagy joghurt is veszélyes lehet, bár gyomorrontást ritkán kap tőle az ember, de tbc-t meg lázzal, fejfájással, ízületi fájdalmakkal járó brucellózist könnyedén terjeszthetnek. A szalmonellától tartva pedig gyanús lehet minden olyan étel, amiben van nyers vagy alig megfőzött tojás.

Tehát bizonytalan közegben kerüljük a mártásokat, a krémeket, a tejes turmixokat és a fagyit is! Bulgáriában különösen ajánlott kihagyni a majonézes kagylósalátát.
Higgye el, tudom!

Rendesen tisztálkodunk, nem fogdossuk az ételt, nem eszünk legyes burgert az utcai árusnál, és kerülünk minden kockázatos kaját. Hogy mit tehetünk még? Ne dőljünk be a városi legendáknak! Egyiptomi turistacsoportunk tagjai szentül hitték, hogy a reggel és este elfogyasztott feles megvédi őket a gyomorfertőzéstől. A csapatból egyedül egy 13 éves lány úszta meg a kétnapos szenvedést. Ő nem kapott alkoholt.

Amellett, hogy a baktériumokat nem zavarja, a túlzott alkoholfogyasztás önmagában is irritálja a beleket, és elősegíti a kiszáradást.

Ahelyett azonban, hogy palackszámra döntenénk az ásványvizet sajgó gyomrunkba, érdemes egy liter vízbe egy teáskanál sót és nyolc teáskanál cukrot önteni.

Állítólag segít. Hasonlóan ígéretes, bár kicsit macerásabb recept, ha negyed liter gyümölcslébe fél teáskanál mézet, egy csipet sót és egy kevés szódabikarbónát kavarunk. Ha pedig sem ez, sem az otthonról hozott gyógyszer nem segít, akkor jöhet a helyi orvos. De leginkább ne legyen beteg!