Gyarmatáru

Garum nincs. Pedig egy pillanatra se jönnék zavarba az ókori rómaiak fűszerré erjesztett tengeri halától, kedvenc területem a halhús furcsa szagú férfiaságpróbává átalakítása. Mindennél jobban érdekel a svédek fermentált heringje, a surströmming, és az izlandiak rohasztott cápahúsa, a hakárl.

Valamikor mindegyikük előkelő asztalok még előkelőbb fogásaiban előkelősködött. Ma már kénytelenek szembenézni a nagyipari termelés és a globalizáció követelményeivel: felkerültek a mi polcainkra is. Kissé fennhordják az orrukat, de rá se rántsunk! Hétköznap és ünnepi alkalmakkor is használjuk őket fenntartás nélkül!

A mártásnál sűrűbb, a pürénél darabosabb, a főzeléknél töményebb, a lekvárnál fűszeresebb. Ráadásul savanyú, gyakran hagymás, és kegyetlenül tud csípni. A hinduk egyszerűen erős fűszernek, vagyis chutney-nak becézik.

Mazochista műfaj a csípős paprikáé. De olyan népszerűek, hogy muszáj foglalkozni velük. 3 könnycsordító kis vadállat következik a világ 3 különböző részéről. Tessék velük vigyázni, és ne etessék őket akárkivel! Az óvintézkedések betartása után csodás élményben lehet részünk.

Vannak levelek, amelyeknek a címzése láttán megdobban a szívünk: egy Apeh-levél láttán persze kissé másként, mint szerelmünk kézírása láttán. Ez utóbbi szívdobbanás illeti a mi három levelünket. Különlegesek, illatosak, ételeinkben megelevenedők, nagyon ajánljuk őket.

Nevünkben tényleg ott rejtőzik a sorsunk? Erős a gyanúnk, hogy nem, különben Kis nevű emberek sosem lennének híresek, pedig van belőlük jónéhány. De az a bizonyos bogár a fülünkben nem hagy minket békén. Így hát utánajártunk, a zeneipar nagyjai vajon annak köszönhetik-e hírnevüket, hogy olyan világsikert aratott termésekről nevezték el magukat, mint a tehénbab, az áfonya és a mandula.

Antarktisz és Ázsia most kimaradt, és az ausztrálok is szomorkodhatnak. Elfogultságunkban Európa első helyen került be listánkra, bár hogy miért pont a cheddar sajttal, ne kérdezzék! Szeretjük és kész. A biltong viszont akár Afrika zászlajára is kerülhetne, olyan tipikus étel ott, Amerikát meg egyértelműen a kukorica jelképezi számunkra.

Ismerjük őket, és mégis tudnak újat nyújtani. Ne csak pirítva próbálkozzunk velük, a napraforgómagot meg végképp gondoljuk újra, hogy köpködős szurkolóbéla szerepköréből végre kitörjön, és méltó helyére kerüljön. Ezek az apró magvak oly sok jót zárnak magukba, hogy érdemes új fogásokat ellesni, hogyan csalogathatjuk ki belőlük a lényeget.

Most persze jól megsértődik mindhárom bemutatott növényünk, merthogy az ázsiai konyhában rengeteg fogásban főszerepet játszanak. Nálunk azonban nem törhetnek babérokra - mert az már a babéré és társaié. Óvatos kilengéseinkhez azonban bátran nyúljunk ezekhez a finomságokhoz, mert a magyar konyhán kívül is van élet. És még milyen!

Nem a méret a lényeg. Még csak nem is a vastagság. A snidling például kifejezetten karcsú zöldjéért menő. A sarlotta is nagyon ott van, pedig olyan, mintha fordított nagyítóval néznénk egy normál hagymát. A póré meg végképp azt bizonyítja, hogy nem csak a gazdagoké a világ: ez a pórias növény tányérjaink mindennapi sztárja.