3 helyes (de nem közhelyes) hagymás

Díszítő hagyma - SNIDLING

A snidlingnek is nevezett metélőhagyma a Földközi-tenger vidékéről származik, és évtizedek óta a magyar fűszerkertek egyik főszereplője. Érdekessége, hogy a föld felszíne alatt számos apró hagymája van, melyek felépítésüket tekintve nagyon hasonlóak a vöröshagyma föld alatti részéhez. Metélőhagymát tulajdonképpen bárki termeszthet, hiszen nemcsak a kertbe lehet kiültetni, hanem egy cserépben is jól megvan az ablakpárkányon. Télen a legjobb helye a napsütötte ablak két szárnya között van. Ne tartsuk a meleg szobában vagy konyhában, mert elvékonyodnak a levelek, és tetvek ismegtámadhatják!

A snidlingtermesztés egyik titka, hogy a friss zöldet ollóval minél mélyebben le kell vágni, ezután a tövek hamar újra megnőnek, így egy télen háromszor-négyszer is „arathatunk”. A zöld szálak íze a vöröshagymát, ugyanakkor a fokhagymát is idézi. Nyersen érdemes az ételekhez adni, mert főzés közben teljesen elillan az íze és a zamata. Fogyasztás előtt vágju kapróra, majd szórjuk levesekbe, szendvicskrémekbe, túróba, lágy sajtokba vagy mártásokba! Változatosabbá tehetjük vele a halas és tojásos ételeket (nagyon feldobja az egyszerű tojásrántottát is), vagy használhatjuk egyszerűen az ételek díszítésére is.

Erőt adó hagyma - PÓRÉ

Bár első pillantásra nem is nagyon hasonlít hagymára, a póré is a liliomfélék családjába tartozik, de rostosabb és sokkal enyhébb ízű, mint a „hagyományos” alakú hagyma. Már az egyiptomiak is termesztették, hogy a piramisépítők izmait acélozzák vele, a középkor óta pedig Wales jelképe, mert a néphit szerint segített nekik csatát nyerni. Manapság számos fajtája létezik, amelyeket itthon is bármikor megvásárolhatunk.

Beszerzés közben figyeljünk arra, hogy a póréhagyma a sérüléseknél gyorsan rothadásnak indul, így csak olyat vegyünk meg, amin nincsenek barna foltok, a levelei üdék és zöldek, a ráncos, sárguló levelek ugyanis azt jelzik, hogy nem friss áruval van dolgunk. A felesleges zöldet levágva (a pórénak általában csak a fehér, illetve világoszöld részét fogyasztjuk), alufóliába csomagolva egy hétig is tárolhatjuk a hűtőben. Bár állandóan kapható, a póréhagymaal apvetően téli zöldség, érdemes ilyenkor minél többféle ételhez felhasználni. Nyersen is fogyasztható, de azért általában párolva, főzve készítik el. Nagyon finom (csőben) sütve, illetve rakott ételek alapanyagaként is. Tehetjük levesbe, köretekbe egyaránt, de a tésztás fogásoknak is remek kiegészítője lehet.

Nemes hagyma - SALOTTA

A receptek hozzávalói között egyre gyakrabban bukkan fel a mogyoróhagymának is nevezett salotta, amit előszeretettel használ a francia konyha. (Nemes hagymának is nevezik, mert íze lágyabb, komplexebb a vöröshagymáénál.) Bár itthon eddig nemigen használták, Theophrasztosz görög filozófus már a Kr. e. 3. században részletesen leírta ezt a hagymafajtát, amely valószínűleg Közép-Ázsiából származik. Európában a franciák termesztették először, ők gyakran párosítják fokhagymával, illetve vöröshagymával. Színe különböző lehet, a lilától a vörösön át a szürkehéjúig terjedhet.

Mérete viszonylag kicsi, alakja a mogyoróéra hasonlít (innen a név), íze édes, aromája rokonaihoz képest kevésbé csípős. Beszerzése után száraz, hűvös helyen, lehetőleg kosárban tároljuk, ne tegyük be a hűtőbe! Ha salottával főzünk, érdemes nagyon finomra és egyenletesre vágni, így tehetjük salátákba, mártásokba, (majonézes) öntetekbe, chutney-kba, de akár köret is lehet belőle, ha zsírban vagy vajban konfitáljuk, majd sült húsok mellé tálaljuk. Használhatjuk töltelékek hozzávalójaként, de kitűnő ízt ad a húsoknak, egytálételeknek is.