3 magvas jó tanács

A férfierő titka - SZEZÁM

Bár mi már csak apró magok formájában találkozhatunk vele, a szezám (Sesamum indicum) méteres magasságú, lágy szárú növény, ami a trópusokon nő. Indiából származik, és a keleti világban a halhatatlanságot szimbolizálja. A legenda szerint maga Yama istenség áldotta meg. Mindenfelé hamar elterjedt, Kínától és Japántól a mediterrán országokig. Már egyiptomi hieroglifákon is megemlékeznek róla, a római katonákkal pedig mézzel kevert szezámmagot (halvát) etettek, hogy növeljék a férfiasságukat.

A magok a szezám toktermésében érnek, és rendkívül gazdagok ásványi anyagokban, például kalciumban (hétszer annyi van benne, mint a tejben!). A kutatások szerint a szezámból készített olaj gátolja a rákos sejtek növekedését, de rózsafaolajjal összekeverve kiváló masszázsolaj is készíthető belőle. A szezámmag rengeteg étel hozzávalója lehet, hazánkban (és Európa legnagyobb részén) mégis leginkább péksütemények és kenyerek tetejére szórva kóstolhatjuk.

Érdemes beszerezni szezámmagot, és kísérletezni vele: nagyszerű lehet szószok, curryk, saláták, köretek vagy krémek ízesítőjeként. Pirítva nagyon finom aromája lesz, amihez nem kell mást tennünk, mint hogy zsiradék nélküli, forró serpenyőben néhányszor átforgatjuk. Ha nem használjuk el egyszerre, eredeti csomagolásában vagy jól záródó üvegedényben, fénytől védett helyen tároljuk, és néha ellenőrizzük, nem avasodott-e meg!

Az indiánok magja - SZOTYI

A legtöbbször csak szotyiként emlegetett napraforgómag (Helianthusannuus) Peruban és Mexikóban őshonos, és már az indiánok is termesztették. Érdekes, hogy Európába nem haszon-, hanem dísznövényként került a 16. században, és csak évszázadok múlva fedezték fel, hogy kiváló olajat lehet sajtolni belőle. Ettől kezdve főleg ezt nyerték ki a napraforgó „tányérjából”, és az önmagában fogyasztott mag még inkább háttérbe szorult.

Érdemes azonban megismerkedni a meccsek elmaradhatatlan kellékének számító szotyival is, hiszen igen gazdag forrása a telítetlen zsírsavaknak, mértékkel fogyasztva segíthet a koleszterinszint csökkentésében, és a vérnyomást is kedvezően befolyásolja. Rengeteg B1- és E-vitamin található benne, és bővelkedik ásványi anyagokban (kalcium, kálium, magnézium) is. Elég magas az energiatartalma, ezért a fogyókúrázók vigyázzanak vele! Általában natúr vagy sózott változatban juthatunk hozzá.

A pirítás nagyon jót tesz neki, csak ügyeljünk rá, hogy a szemek világos színűek maradjanak, így nem vesznek el az értékes zsírsavak. Tehetjük salátákba, levesekbe, mártásokba, pástétomokba, házi készítésű müzlikbe, sőt süteményekbe is. Húsokhoz is illik, nagyon finom ízt ad a csőben sült, rakott és töltött fogásoknak, raguknak. Ha kenyeret sütünk, semmiképpen se hagyjuk ki belőle – nemcsak a tetejére szórhatjuk, hanem a tésztába is beledagaszthatjuk.

Ajándék Isten zsebéből - TÖKMAG

A tökmagról régen úgy tartották, Isten zsebéből potyogott a Földre, és ennél jobb dolog nem sok van a világon. Már a magok nagy barátai, a közép- és délamerikai indiánok is termesztették, hiszen a tök békésen megfért a kukoricával. Hazánkban is sokszor a kukoricaföldeken találkozhattunk vele. Már évszázadokkal ezelőtt is finom csemegének számított a téli estéken. Ilyenkor a tökből frissen kiszedett magokat pirítva fogyasztották el, aminek a nassoláson kívül is nagy haszna volt: számos betegséget megelőztek vele. Társaihoz hasonlóan ugyanis a tökmagban is rengeteg, az emberi szervezet számára hasznos anyag van– esszenciális zsírtartalmának köszönhetően például vértisztító hatású, de segít a prosztatabántalmak megelőzésében is.

Egészségtani hatásain túl persze nagyon finom gasztronómiai alapanyag is, ezért ajánlott sokféleképpen beépíteni étrendünkbe. Beszerzésekor ne hagyjuk ki a tökmagolajat sem, nagyon sok fogást tudunk vele még finomabbá és különlegesebbé tenni! A tökmag egyébként nagyon sokoldalú alapanyag: előételek, levesek, főételek, sőt desszertek hozzávalója is lehet. Sok esetben persze maga a tök is az alapanyagok között szerepel, de olyan receptekkel is találkozhatunk, melyekben a mag a főszereplő.

Készíthetünk belőle például krémet, pástétomot, húsokhoz kínált mártást, zöldségek köreteként tökmagos rizst, de roston sült halat is megszórhatunk vele tálalás előtt. Igen finom kiegészítője a sós borkorcsolyáknak – ha pogácsát, sajtos rudat vagy stanglit sütünk, mindenképpen szórjunk rá a magokból! Bevállalósak desszertet is kreálhatnak belőle, a csúcsgasztronómiában például vaníliafagylalt kísérőjeként ajánlják. Parfét, tortát és kalácsot is készíthetünk belőle, és meglepően jól párosítható a csokoládéval is.