3 szintén zenész

Guruló egészség: THE CRANBERRIES - ÁFONYA

Havasi meggynek, kukujzának és molabogyónak egyaránt nevezik a fekete áfonyát, ami Észak- és Közép-Európában őshonos, az erdélyi havasok és az alpesi tájak jellegzetes gyümölcse. Hazánkban Sopron környékén, a Nyírségben, Vas és Nógrád megyei erdőkben fordul elő ez a sötétkék terméseket hozó félcserje. Vörös változata már jóval ritkább, az Őrségben, a Kőszegi-hegységben, a Mecsekben és a Zempléni-hegységben találkozhatunk vele. A fekete és a vörös áfonya egyaránt nagyon egészséges, kiemelkedően magas a vitamintartalmuk, bővelkednek ásványi anyagokban és antioxidánsokban. A fekete áfonya fogyasztása segít a szembetegségekkel küzdőknek, de azoknak is érdemes fogyasztani, akik szív-és érrendszeri problémákkal, illetve magas koleszterinszinttel küzdenek.

A konyhában is rendkívül sokoldalúan felhasználható: készíthetünk belőle bort, likőrt, pálinkát, szörpöt, de nagyon finom lekvárt is főzhetünk belőle. (A fagyasztást is jól tűri, próbáljuk így tartósítani, jó néhány hónapig eláll!) Sós és édes ételeket egyaránt ízesíthetünk vele, például nem hiányozhat vadételek (őz, szarvas, vaddisznó, nyúl) mellől, kerülhet mártásokba, levesekbe vagy akár édes (rizses) köretekbe is. Kiváló reggeli, ha natúr joghurttal, esetleg müzlivel vagy mézzel keverjük össze, desszertként pedig kombinálhatjuk tejszínnel, vaníliakrémmel, túróval is – nagyon finom süteménytöltelék készíthető így belőle. Diétázóknak is érdemes beépíteniük étrendjükbe, gyümölcssalátába szórva már kész is a különleges, mégis fogyókúrás desszert.

Zenekar a konyhában: BLACK EYED PEAS- TEHÉNBAB

Bár itthon sokan azt hiszik, hogya „black-eyed pea” kizárólag egy zenekar neve, a tengerentúlon gyakran főznek ebből a fekete szemű babból. (Ez esetben a fekete szemű nem azt jelenti, hogy a babszem fekete, hanem a név olyan világos babszemeket takar, amelyek egyik felén egy fekete, szemet idéző folt van.) Cowpea néven is találkozhatunk vele, magyarul pedig homoki babnak, tehénbabnak vagy tehénborsónak is nevezik.

Több tucatnyi (ízben enyhén eltérő) fajtája van, az eredeti Észak-Afrikából került Indiába körülbelül 3000 éve, majd onnan vitték az Egyesült Államokba. Az USA déli részén az 1600-as években lett népszerű, Virginia és Texas ma is az egyik legnagyobb termelője. A déli államokban nem múlhat el újév napja black-eyed pea nélkül, amit a bőséges esztendő reményében fogyasztanak, általában szalonnával, sonkával vagy más disznóhússal, és kockára vágott hagymát, rizst, esetleg csiliszószt vagy borsos ecetet adnak mellé.

Ha sikerül beszereznünk, nagyon finom bablevest főzhetünk belőle, de kombinálhatjuk a karibi konyha szerint rizzsel, esetleg texasi módra készíthetünk belőle hidegen szervírozott fokhagymás marinált babot. Portugáliában tőke- és tonhal, illetve főtt krumpli társaságában kínálják, míg Vietnamban érdekes módon édes desszertet készítenek belőle rizs és kókusztej hozzáadásával.

Ünnepi csonthéjas: MARC ALMOND - MANDULA

Az egyik legnépszerűbb olajos magvunkat adó mandulafa Ázsiából származik, ahol természetes ligeterdőket alkot. Valószínűleg a rómaiak hozták a Kárpát-medencébe. Janus Pannonius költeményéből tudjuk, hogy már a 15. században biztosan termesztették a Dunántúlon is. A mandula magjai fajtától függően nagyon változatos formájúak, keménységűek és héjúak lehetnek. A vékony, barna maghéj arra szolgál, hogya mandulabél értékes anyagait megvédje. Ezt a káros anyagokat tartalmazó, keserű héjat mindenképpen le kell szedni a manduláról, amire a legegyszerűbb módszer, ha néhány percre forró vízbe dobjuk, majd leszűrjük, és kipattintjuk a könnyen leváló héjból az édes, fehér mandulabelet. Tartsuk elzártan, mert könnyen átveszi a környező szagokat! A fagypont körüli hőmérséklet és a magas páratartalmú hely ideális neki, de egy éven belül mindenképpen használjuk fel, mert megavasodik.

Sózva, pirítva finom ropogtatnivaló készíthető belőle– borozós estéken kínáljuk, hiszen bőven lehet rá inni. A mandula halak és húsok mellé kiválóan illik, feldobhatjuk a sima rántott csirkét vagy pulykát, ha mandulát keverünk a „bundájába”, és nagyon finom a mandulás panírral készült rántott camembert is. Köretekbe is tehetjük, vegyíthetjük rizzsel vagy párolt brokkolival, sőt lisztet is őrölhetünk belőle – az ebből készült ételeket lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Nélkülözhetetlen hozzávalója a karácsonyi gyümölcskenyereknek, még finomabbá teszi az ünnepi tortákat, aprósüteményeket, és almás süteményekből se érdemes kihagyni. A mandula egyik leghíresebb felhasználási módja a marcipán, amit cukor felhasználásával akár otthon is előállíthatunk.