Természetes bútorápolás

Fedezzen fel ötletes tudnivalókat, értékes tippeket és trükköket a lágy fogású ruhára, az alapos folttisztításra, a természetes padló-, üveg-, bőr- és bútorápolásra, az egészséges szobaklímára és sok-sok más egyébre!

Ami tetszik, az megengedett: amilyen különbözőek az emberek, oly különbözőképpen rendezik be lakásukat is – mindenki szeretne otthonának különleges, személyes jelleget kölcsönözni. Az utóbbi időben – a célszerűség mellett – fokozottan figyelnek arra, hogy a bútorok lehetőleg természetes anyagból készüljenek. Egyre kedveltebbek a tömörfából készült bútorok, a természetes kő, a bőrrel vagy természetes anyagokkal bevont fotelek és kanapék – mind-mind barátságos, oldott légkört és egészséges körülményeket biztosítanak.

Ha azt akarja, hogy bútorai szépek maradjanak, ápolja őket rendszeresen. Az üzletekben igen sok féle tisztítószert vásárolhatunk, ezek azonban gyakran tartalmaznak olyan vegyi anyagokat és oldó szereket, amelyek szennyezik a szoba levegőjét, sőt allergiát válthatnak ki. Nagyanyáink természetes szereivel épp oly jól ápolhatjuk bútorainkat – ám káros mellékhatások nélkül.

Nagyanyó varázsládikájában szinte mindenre találhatók különleges szerek: tinktúrák és paszták tömör fából vagy furnérból készült bútorok ápolására éppúgy, mint bambusz- vagy rattanbútorokra, különféle huzatanyagokra épp úgy, mint üvegre, márványra és krómra. Minden lakásnak különleges atmoszférát kölcsönöznek a szép, régi bútorok. Megérdemlik a rendszeres, szakszerű ápolást.

Elsőrendű faápolás értékes bútorokhoz

A fából készült bútorok általában könnyen kezelhetők. Egy megnedvesített törlőkendővel eltávolítható a por és a finomabb szennyeződés. Semmiképp sem maradhatnak azonban cseppek a felületen, különben vízfoltok keletkeznek. Erősebb szennyeződés vagy karcolás eltüntetésére számos házi szer áll rendelkezésre.

Segítség a por ellen

Ez a készítmény megakadályozza, hogy a bútor túl gyorsan újra poros legyen. Keverjük össze egy edényben a vizet az ecettel és a glicerinnel. Puha rongyra csepegtetve töröljük le vele a bútort.

1 l víz
1 teáskanál 15%-os ecet
1 teáskanál glicerin

Sötét vagy világos fára

Régebben a hamuzsír a szappan alapanyaga volt. A hamu azonban faápolásra is használható; eltünteti a kisebb karcolásokat. A méhviaszt gőz fölött felolvasztjuk. Belekeverjük a többi hozzávalót, és kis lángon krémszerűvé kavarjuk. Állandó keverés mellett kihűtjük, és tartóedénybe töltjük. A politúr egy évig eltartható.

3 evőkanál méhviasz 3 evőkanál terpentin 3 evőkanál lenolaj 3 evőkanál papírhamu (sötét fára) 3 evőkanál nyírfahamu (világos fára)

Fafényező régi bútorokra

Ehhez a fényezőhöz sellakot használnak; ez a tropikus vidékeken élő levéltetű elgyantázódott váladéka, amelyet tisztítva hoznak forgalomba. Összekeverjük a két anyagot, és egy puha ruhával átdörzsöljük a bútort, majd egy gyapjúronggyal átfényezzük.

3 evőkanál sellak
3 evőkanál denaturált szesz

Furnérápolás

A fényező nemcsak a furnérlemez, hanem más fafelületek ápolására is alkalmas. Az olajat és a leszűrt citromlevet tölcséren át az üvegbe töltjük. A parafa dugóval lezárjuk, majd erősen összerázzuk. Használat előtt vattára csöpögtetjük, s a pamacsot lenvászonra téve körkörös mozdulatokkal polírozunk (fényezünk). Ez a szer néhány hétig eltartható. Használat előtt felrázandó. 

200 ml olívaolaj
20 ml citromlé
kis üvegpalack parafa dugóval

Szűrős tölcsér

Ezzel a tölcsérrel az áttöltendő folyadékot egyúttal le is szűrték.

Méhviasz világos fafelületekre

Takarításkor általában elegendő egy puha gyapjúdarabbal portalanítani, a természetes fából készült bútorokat azonban időnként nem árt felfrissíteni. A méhviasz kiválóan alkalmas fához való ápolószerek előállítására. A hozzávalókat egy tálban gőz fölött addig melegítjük, amíg a viasz teljesen fel nem olvad. Habverővel alaposan összekeverjük. Ha a massza kihűlt, jól zárható tartóba töltjük. A szer körülbelül fél évig tárolható.

10 g méhviasz
100 ml szójaolaj

Sötét bútorok felfrissítésére

Ez a viasz inkább sötét fa ápolására alkalmas. A terpentin gyantában gazdag fenyőfajok törzséből kifolyó balzsam, amelyet különböző desztillációs eljárások során terpentinolajjá alakítanak. A kész terméket többnyire azonban egyszerűen terpentinnek nevezik. A hozzávalókat gőz fölött felmelegítjük, és a Méhviasz világos fafelületre recept szerint készítjük el.

Figyelem! A terpentin tűzveszélyes, könnyen lángra lobban, ezért gyermekek elől okvetlenül zárjuk el!

2 g méhviasz
1 teáskanál lanolin
20 ml szójaolaj
5 ml terpentin

Pácolt bútorok fiatalítása

Ez a szer foltok eltávolítására éppúgy alkalmas, mint a pácolt felületek fényesítésére. 300 ml lenolaj 1 teáskanál só A lenolajat és a sót jól keverjük össze. Néhány cseppel nedvesítsünk be egy gyapjúdarabot, majd alaposan dörzsöljük át vele a régi, foltos bútort. Tiszta kendővel töröljük át.

Tölgyfa bútorok tisztítása

Ha a tölgyfa bútor poros vagy foltos, sörrel dörzsölhetjük át. Ha azonban a felület igazán fénytelen, további segítségre van szükség. A méhviaszt gőz fölött felolvasztjuk. Kissé lehűtjük: ügyeljünk rá, hogy ne szilárduljon meg. Hozzákeverjük a sört és a cukrot. Finom ecsettel átkenjük a poros vagy foltos fafelületet, száradás után egy tiszta gyapjúdarabbal fényesre dörzsöljük.

1 evőkanál méhviasz
300 ml sör
2 teáskanál cukor

Cselédlány

„A nagyvárosokban, főként Berlinben senki sem volt elhagyatottabb a cselédlányoknál, akiknek szinte mindig meg kellett elégedniük egy padlásszobával.”

Korábban egyetlen középosztálybeli háztartásból sem hiányozhatott a háztartási alkalmazott, akinek minden munkát el kellett végeznie: főzött, takarított, mosott, bevásárolt, felügyelt a gyermekekre. Bár sokan nem is engedhették meg maguknak a cselédet, mégis alkalmaztak egyet – mintegy a polgári lét jelképeként. Munkaerejét a végletekig kihasználták.

Fényes és szépen ápolt bútorok nemcsak manapság vannak, amikor minden célra és minden foltra számos különféle politúrt, sprayt és tisztítószert vásárolhatunk. Nagyanyáinknak jóval több fantáziát és tapasztalatot kellett latba vetniük, hogy az akkoriban rendelkezésre álló alapanyagokból, mint a kenőszappan, a citromlé, a viasz vagy a terpentin, a legmegfelelőbb ápolószert keverjék ki bútoraikra.

Egy kis izomerővel és kitartással azután épp oly jó, ha nem jobb eredményt értek el, mint manapság mi a vegyszerekkel. A régi házi szerek receptjei közül szerencsére sok ránk hagyományozódott – a szebb bútorokért, a megkímélt pénztárcáért és egy jobb környezetért.