Konyhai eszközök

Nagyanyámmal ellentétben én csak azóta tudok (többé-kevésbé) főzni, amióta egyszer közös családi ajándékként és nagy gasztrobefektetésként kaptam egy edénykészletet, amelyikbe nem ragad bele semmi.

Úgy 1991-et írhattunk, mikor anyám két hatalmas csomagot talált a karácsonyfa alatt. Az egyik egy szagelszívó volt, a másik egy fritőz. Nagy szó volt ez akkoriban, mégsem örült túlságosan. Persze nem azért, mert már tudta, hogy úgysem fogja használni, hanem azért, mert nem szeret olyan ajándékot kapni, amivel aztán dolgoznia kell. Na igen, ebben van valami. Igaz, a fritőz ígérete szerint megkönynyíti a konyhai munkát, úgyhogy pont a háziasszony örömét szolgálja, de azért mindannyian tudjuk, az ősi típusok nem teljes ítették tökélesen a rájuk kiszabott feladatot.

Késő lett. A mosatlanhalmot holnapra hagyom, a paradicsomos pasta maradványait álmosan a jénaiba kotrom. Mamusz, pulcsi, kabát, jénai, és már csoszogok is ki a veremhez. Az elrugdosott palló alól megcsap a jég hidege.

Denis Papin el volt keseredve. Pedig milyen jó lehetőség volt! Egy alig 28 éves francia fizikus a London legnagyobb koponyáit tömörítő Royal Society előtt. Egy egyszerű fazékkal. És milyen végzetesen lebőgött. Naná, hogy felrobbant az az átkozott kukta!

Egy hazai papírgyártó szerint a jó sütőpapír pont öt sütést bír ki, és ezalatt mindkét oldala használható.

A kenyérpirító egyszerű gép. A kenyérszeletet beledobjuk, felizzik az elektromos szál, a pirítós barnul, az időérzékelő leállítja, és már vajazásra készen ki is ugrik a reggeli. De nem volt ez mindig így.

Alfonso Bialeti töprengve szemlélte a crusinallói aszszonyok mosási technikáját. A koszos ruhák dézsában főttek, a dézsa közepén cső, a csőből felszálló szappanos gőz egyenletesen terítette be a ruhák felszínét. A férfi fejében pedig már ott motoszkált a kérdés: vajon egy kávéfőző is működhet hasonló elven?

A húsdaráló pontos eredetét homály fedi. Csak azt tudjuk biztosan, ki találta fel. Karl Friedrich Christian Ludwig Freiherr Drais von Sauerbronn-nak hívták. De nem ezért volt boldogtalan.

– Tizenöt éve nem ettem pálcikával – dünnyögte apa gondterhelten, amikor a minap elrángattam egy kínai étterembe. Kiderült, hogy anno üzleti úton járt Kínában, és az egész repülőút alatt a pálcikaforgató technikáját tökéletesítette. Mindketten meglepődtünk, hogy nem felejtete el.

Úgy tartják, a kuglóf az 1900-as évek elején vált a kávéházak közkedvelt süteményévé. Szívesen fogyasztották kávé mellé, reggelire vagy uzsonnára. Legelterjedtebb változatai a vaníliás, a kakaós és a mazsolás voltak, de a csokoládémázzal bevont sem számított ritkaságnak.