Gyakori betegségek D-F-ig

szerző: Receptvarázs

Gyakori betegségek megelőzése helyes táplálkozással

Depresszió

 

Mik a tünetei?

A depresszió gyakran előforduló kedélybetegség, amely hazánkban a lakosság 7-8 százalékát érinti. Bár ez a testet-lelket megnyomorító kór eredményesen kezelhető, erre sok esetben kísérletet sem tesznek. Jellemző tünetei a leküzdhetetlen szomorúság és levertség. Ezt gyakran reménytelenségérzés, bűntudat, enerváltság, csökkent koncentrációs készség, nyugtalanság, alvászavarok (álmatlanság vagy aluszékonyság), ürességérzés, pesszimizmus, a normális kapcsolattartásra való képtelenség és az élet hétköznapi dolgai iránti általános érdektelenség kíséri. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel a legtöbb beteg megszabadulhat ezektől az életet megkeserítő tünetektől.

Mi okozza?

Az okok között sok tényezőt tartanak számon. Ilyenek az örökletes hajlam, a biológiai és a környezeti tényezők, valamint olyan életesemények, mint egy közeli hozzátartozó halála vagy a munkahely elvesztése. Olykor a háttérben kábítószer- vagy túlzott alkoholfogyasztás áll. Egyeseknél szülés után lép fel, másoknál hormonális okok váltják ki. A biológiai okokról még nem sokat tudunk, de ide sorolható az agyban az idegi ingerületátvivő anyagok termelődésének rendellenessége.

Hogyan segíthetnek az élelmiszerek?

Egyes táplálékok jó hatással lehetnek a hangulatért felelős agyi vegyületek termelődésére. Ilyen például a triptofán, amelynek jelentős szerepe van az agy egészséges működésében, mivel elősegíti a depressziós tüneteket enyhítő, szerotonin nevű idegi ingerületátvivő anyag termelődését.

A depresszióban szenvedők gyakran hajlamosak arra, hogy sok összetett szénhidrátot tartalmazó ételt fogyasszanak („vigasztaló ételek”). Ezekről azt tartják, hogy fokozzák a szerotonintermelést. Egyúttal elősegítik a triptofán hasznosulását is.

Segít a rosszkedv leküzdésében, ha B-vitaminokban gazdag ételeket fogyasztunk. A depressziósok gyakran folsavhiányban szenvednek, holott ez egy létfontosságú B-vitamin. Arra is utalnak jelek, hogy a depressziós betegeknél kórosan alacsony a B12-vitamin bevitele. Lehetséges, hogy összefüggés van a B-vitaminok alacsony szintje és a hangulat szabályozásában részt vevő agyi vegyületek anyagcseréje között.

A B12-vitamin a folsavval és a B6-vitaminnal együtt segít a depressziót esetlegesen előidéző aminosav, a homocisztein szintjének csökkentésében. A B12-vitamin elősegíti a homocisztein más vegyületekké történő átalakulását, és így nem engedi, hogy annak szintje megnőjön a véráramban. A B6-vitamin olyan enzimek termelődésénél játszik szerepet, amelyek részt vesznek a hangulatot szabályozó agyi vegyületek, a dopamin, illetve a szerotonin anyagcseréjében.

Az agyban jelentős mennyiségű, az agy normális működéséhez nélkülözhetetlen ómega-3 zsírsav található. Sok ember étrendjéből hiányoznak ezek a zsírsavak. Bár nem sokat tudunk arról, miként járulnak hozzá a hangulat szabályozásához, összefüggést mutattak ki az ómega-3 zsírsavak alacsony szintje és a depresszió között.

Receptek

Banános-mogyorós turmix
Pulykahúsleves fekete babbal és sütőtökkel
Jamaikai grillcsirkesaláta
Lencsés-rizses paella vénuszkagylóval
Szicíliai tésztasaláta
Sült cékla lazacsalátával
Főtt lazac zöldmártással
Lencsés-paradicsomos ragu karamellizált hagymával
Babsaláta háromféle babból, manchego sajttal
Vegetáriánus csili
Kukoricás makaróni sült spárgával
Spenótos-édesburgonyás saláta shiitake gombával
Sült csicsóka fokhagymával
Párolt articsóka burgonyával és zöldborsóval
Banános kenyérpuding

A kutatások tükrében

Nemrégiben közzétett kutatási eredmények szerint az ómega-3 zsírsavak segíthetnek a depresszió tüneteinek enyhítésében. Harminc mániás depresszióban szenvedő beteg egy részének a szokásos gyógyszerek mellett négy hónapon át placebót (olívaolajat), egy másik csoportnak pedig (növényi eredetű vagy halból származó) ómega-3 zsírsavakat adtak.

Az utóbbival kezelt csoportban a visszaesés sokkal ritkább volt. Azt is meg kell jegyezni, hogy a vizsgálatot a tervezett határidő előtt abbahagyták, mivel a kutatók úgy vélték, nem etikus, hogy a placebót szedő csoport tagjai ne élvezhessék ugyanazt
a kedvező hatást, mint az ómega-3 zsírsavval kezelt többi beteg.

Gyógyító élelmiszerek

Jótékony hatás

Összefüggést tételeznek fel a folsavhiány és a hangulatot befolyásoló agyi vegyületek sérült anyagcseréje között. (lencse
spárga, zöldborsó, zöldsaláták)

Ezek a zsírsavak (ómega-3) nélkülözhetetlenek az agy kifogástalan működéséhez, és feltehetően hozzájárulnak a depresszió jóval ritkább előfordulásához. (tenger gyümölcsei, zsíros húsú halak)

A triptofán a szerotonin nevű agyi ingerületátvivő vegyület előanyaga. Ez utóbbi szerepet játszik a depresszió enyhítésében. (banán, szárnyashús, tejtermékek, zöldborsó)

Kapcsolatot mutattak ki e vitamin hiánya (B12) és a depresszió között. (szárnyashús, tejtermékek,, tenger gyümölcsei, zsíros húsú halak)

Ez a B-vitamin elősegíti egyes, a hangulatot szabályozó idegi vegyületek anyagcseréjéért felelős enzimek termelődését. (banán, burgonya, zöldborsó)

Ekcéma

 

Mik a tünetei?

Nem fertőző bőrgyulladás. Viszkető, pikkelyes, száraz, gyakran vörös foltok formájában jelenik meg a bőrön. Olykor apró hólyagok képződnek, amelyek kifakadnak, és ilyenkor a bőr nedves és érzékeny. Vakarás hatására durva, megvastagodott, pikkelyes területek alakulhatnak ki. A betegség különböző formái közül az atópiás ekcéma a leggyakoribb. Nyolc gyermek közül egyet érint, míg a felnőtt lakosság körében 1-2% az előfordulása. Ekcéma gyakran alakul ki a testhajlatokban (könyök és térd), de a test bármely más területén is megjelenhet. A vakarás súlyosbítja a betegséget, és elősegíti a terjedését.

Mi okozza?

Azok, akiknek a családjában előfordul étel-, pollen-, poratka- vagy állatiszőrallergia, hajlamosabbak az ekcémára. Az immunrendszer működésének zavara (vagyis az allergénekre való túlérzékenység) hajlamosító tényező lehet. Az ekcémásoknak a normálisnál magasabb a hisztaminszintjük. Ez a vegyület váltja ki a gyulladást okozó allergiás bőrreakciót. Az ekcéma, főleg az atópiás forma, összefügg az asztmával és a szénanáthával, bár nem egészen világos, milyen módon. Stresszhatás és szorongás, valamint extrém időjárási viszonyok szintén kiválthatják az ekcéma hirtelen kiújulását. (A stressz étrendi kezelését lásd a 224. oldalon.) A száraz bőrűek hajlamosabbak az ekcémára.

Hogyan segíthetnek az élelmiszerek?

Az ekcéma egyik kiváltó oka (és következménye is) a bőrszárazság. Ez részben csökkenthető béta-karotinban, E-vitaminban és esszenciális zsírsavakban gazdag táplálékok fogyasztásával. Úgy tűnik, az A-vitamin kedvező hatást gyakorol a sejtek szaporodására és érésére. Az is valószínű, hogy az A-vitamin előanyaga, a béta-karotin védi a bőrt a szabad gyökökkel szemben. Az eszszenciális zsírsavak pedig gyulladáscsökkentő prosztaglandinok (hormonszerű
vegyületek) termelése révén mérsékelik a duzzadást.

Az ekcémás betegek egy részénél immunhiányos állapot mutatható ki. Mindazoknak, akiknek a családjában előfordult asztma, allergia vagy ekcéma, ajánlatos olyan táplálékokat fogyasztaniuk, amelyekben sok cink, C- és E-vitamin van. Mindkét vitamin antioxidáns hatása révén védi a sejteket a szabad gyökök ellen, és elősegíti a bőr gyógyulását. A C-vitaminnak szerepe lehet a hisztamintermelés csökkentésében.

Ez utóbbi gyulladáskeltő anyag szabadul fel a szervezetben az allergénekre adott válaszreakció során. Ezért a természetes antihisztaminok, például a C-vitamin, a kvercetin és a luteolin gátolhatják a gyulladásos reakciót.

Receptek

256 Pikáns bárányragu édesburgonyával
280 Grillezett lazac avokádós-mangós salsával
333 Kivis-mangós gyümölcssaláta

Gyógyító élelmiszerek

Jótékony hatás

A béta-karoti antioxidánsként semlegesíti a bőrt károsító anyagokat. (édesburgonya, mangó, sárgarépa, spenót)

Az immunrendszer kóros működését mutatták ki egyes ekcémás betegeknél. Ezért az immunrendszert erősítő, cinkben gazdag táplálékok fogyasztása jótékony hatású lehet. (bab, magvak, szárnyashús, teljes kiőrlésű gabonafélék)

Az esszenciális zsírsavak elősegíthetik a szervezetben a gyulladásgátló anyagok felszabadulását. Ez csökkenti az ekcémával járó gyulladást. (lenmag, növényi olajok, zsíros húsú halak)

Az immunrendszernek szüksége van E-vitaminra. Az ép immunrendszer képes normális választ adni az ekcémát kiváltó allergénekre. (avokádó, brokkoli, napraforgómag, paradicsomlé)


A kutatások tükrében
Egy vizsgálat szerint napi három csésze oolong tea enyhítheti az ekcéma tüneteit. Mivel az ekcéma allergiás eredetű bőrbetegség, a szakorvosok úgy gondolják, hogy a teában lévő polifenolok – mivel antioxidánsként hatnak – megakadályozzák az immunválaszt.

Élesztőgomba- fertőzés

Mik a tünetei?

Élete során legalább egyszer szinte minden nőnél fellép a gombás fertőzés okozta hüvelyfolyás. A férfiak esetében kevésbé gyakran, de szintén kialakulhat a nemi szervek körüli gombás fertőzés, bár ez többnyire tünetmentes.

Az egészséges hüvelyben, bélben és bőrben a baktériumok és a gombák egyaránt megtalálhatók. Feladatuk a kórokozók visszaszorítása. A hüvely ideális meleg, nedves környezet a gombák, különösen az élesztőgombák számára. Kis számban normális esetben is jelen vannak, de ha felborul az egyensúly, és visszaszorulnak az őket kordában tartó hasznos baktériumok, az élesztőgombák, különösen a Candida albicans gyors szaporodásnak indulnak. A fertőzés jele a fehér, túrószerű váladék, a szeméremtest gyulladása, viszketése és a közösülés közben
érzett fájdalom.

Mi okozza?

Az élesztőgombák elszaporodására hajlamosít, ha a hüvelyben felborul a savbázis egyensúly (megváltozik a pH-érték) vagy a baktériumok és az élesztőgombák aránya. A terhesség vagy a fogamzásgátlók megváltoztathatják a hüvelyi pH-t, s ez gombás fertőzéshez vezet. Az antibiotikus kezelés azáltal okoz gombafertőzést, hogy kiirtja a hasznos baktériumokat is, amelyek egyébként kordában tartják az élesztőgombákat.

Az élesztőgomba-fertőzés a legyengült immunrendszer jele is lehet. Ennek hátterében állhat a stressz, az alváshiány, a kemoterápia vagy valamilyen betegség (pl. cukorbetegség vagy HIV-fertőzés). A műszálas fehérnemű vagy a szűk farmernadrág, a spermaölő szerek, a dezodorált tamponok és a hüvelyöblítés szintén fokozza a fertőzés lehetőségét.

Hogyan segíthetnek az élelmiszerek?

Az egészséges baktériumflórát probiotikumokkal megerősíthetjük, aminek segítségével képes lesz megakadályozni a hüvelyi élesztőgombák túlzott mértékű elszaporodását. Ezek a hasznos baktériumok nemcsak megszabadítanak a fertőző élesztőgombáktól, hanem fenntartják a hüvely savas kémhatását is, ami szintén korlátozza a gombák szaporodását.

Kutatási eredmények is bizonyítják, hogy ezek az élőflórás joghurttal elfogyasztott egészséges baktériumok, például a Lactobacillus acidophilus enyhítik az élesztőgomba-fertőzés tüneteit, és csökkentik a fertőzés kiújulásának veszélyét.

Mivel a probiotikus baktériumok számára kedvezőek a fruktooligoszacharidok, az ezeket tartalmazó élelmiszerek fogyasztásával serkenthetjük a hasznos baktériumok szaporodását.

A fokhagyma természetes gombaölő szer. Állatkísérletekkel és laboratóriumi vizsgálatok során is bizonyították, hogy gátolja a Candida szaporodását. A gombaellenes hatás egyébként a fokhagyma jellegzetes szagáért is felelős allicinnak tulajdonítható.

A citrusfélékben és a paprikában nagy mennyiségben előforduló C-vitamin az immunválasz fokozásával véd az élesztőgomba-fertőzés ellen.
Laboratóriumi körülmények között vizsgálták a cayenne-i borsból (csilipaprikából) kivont, CAY-1-nek elnevezett vegyület hatását a kórokozókra, köztük az élesztőgombára. Ez a természetes anyag a csilipaprika-növényt védi a trópusokon előforduló gombafertőzések ellen. Az emberi szervezet sejtjeit nem károsítja, viszont elpusztítja az élesztőgombákat.

Receptek

256 Pikáns bárányragu édesburgonyával
258 Csirkehúsleves leveles kellel és pirított paprikapürével
261 Csirke arrabbiata shiitake gombával és articsókával
265 Párolt csirkecomb téli zöldségekkel
295 Lencsés-paradicsomos ragu karamellizált hagymával
299 Vegetáriánus csili
300 Articsóka lencsével és holdbabbal
314 Sült csicsóka fokhagymával
317 Párolt articsóka burgonyával és zöldborsóval

Házi gyógymódok
Népi megfigyelések szerint napi egy gerezd összevágott friss fokhagyma (kb. 4 g) visszaszorítja az idült élesztőgomba fertőzést.

Gyógyító élelmiszerek

Jótékony hatás

Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták a fokhagyma erős illatú vegyületének gombaellenes hatását. (fokhagyma)

Ezek az emészthetetlen szénhidrátok segítik a hüvelyben élő hasznos baktériumok szaporodását, amelyek védenek az élesztőgombák ellen. (articsóka, hagymafélék)

Kísérletek bizonyítják, hogy ezek a hasznos baktériumok (probiotikumok) gátolják az élesztőgomba-fertőzést okozó Candida albicans szaporodását. (joghurt)

Elhízás

 

Mik a tünetei?

Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy azok, akik túlsúlyosak – vagyis az ideális testsúlynál több mint 20%-kal többet nyomnak –, számos betegséggel szemben kiszolgáltatottabbak. A fejlett országokban gyakorlatilag a lakosság minden rétege egyre kövérebb lesz, ami a cukorbetegség, bizonyosfajta rosszindulatú daganatok, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, továbbá különböző idült betegségek, többek között a visszértágulat és az artrózis egyre gyakoribb előfordulásához vezet.

Mi okozza?

Az elhízás oka, hogy valaki többet eszik, mint amennyire a szervezetének szüksége van – azaz túl nagy az energiabevitel, és kevés a mozgás. Az ülő életmód, az energiadús táplálkozás és az öröklött hajlam egyaránt hozzájárul az elhízáshoz.

Hogyan segíthetnek az élelmiszerek?

Az energiaháztartás akkor tartható egyensúlyban, ha egészségesen táplálkozunk, és eleget mozgunk. Ha valaki túlsúlyos, az orvosok lassú és fokozatos fogyást tanácsolnak, hogy a fogyókúra ne okozzon egyéb egészségügyi problémákat. Nem elég azonban elsajátítani az egészséges és ízletes ételek elkészítésének módját; az is fontos, hogy felismerjük az éhség jeleit, megtanuljuk csökkenteni az adagokat, és kerüljük az energiadús készételeket. Segít a fogyásban, ha só helyett más fűszereket használunk, és korlátozzuk az alkoholfogyasztást.

A gyors evés ugyancsak túlevéshez vezethet. Mivel az étkezés megkezdésétől számítva legalább húsz perc telik el, mire a jóllakottságérzés kialakul, nem árt lassítani a tempót. Fontos a kalóriaszámolás, de ne feledjük, hogy a szervezet a zsírt könnyebben elraktározza, mint a szénhidrátokat és a fehérjét, tehát a bevitt energia összetétele sem elhanyagolható.

Az élelmi rostokban gazdag élelmiszerek azért segítenek fogyni, mert hamarabb jóllakatnak, és tovább tart az emésztésük a gyomorban. Ha rostos táplálékokkal lakunk jól, nem marad hely a zsíros, energiadús (nagy kalóriájú) ételek számára. Találtak bizonyítékot arra vonatkozóan is, hogy az oldható rostok mellett nincs vércukorszint-ingadozás, és így nem alakul ki az éhségérzet. Ezenkívül a rostok megkötik a zsírt, megakadályozva annak felszívódását. Rostos ételekkel hamarabb eltelünk, miközben kevesebb kalóriát veszünk magunkhoz. Egy vizsgálat résztvevői napi 36 g élelmi rost elfogyasztásával 130 kilokalóriával kevesebb energiát vittek a szervezetükbe, és így sikerült jelentős mértékben lefogyniuk.

Egyes kutatási eredmények szerint a kalcium valamilyen módon gátolja az elfogyasztott zsír raktározását. Erősen elhízott férfiaknak kalciumban gazdag ételeket adtak, és ennek hatására csökkent a testsúlyuk. A kalcium jobb felszívódása érdekében D-vitaminra van szükség, különösen az elhízott emberek esetében. A szakemberek úgy vélik, hogy a túlsúlyos emberek szervezetében alacsony a hasznosítható D-vitamin szintje. Ez a zsíroldékony vitamin ugyanis a testzsírban raktározódik, és így nem áll rendelkezésre például a csontrendszer építéséhez.

Az egészséges fogyást elősegítheti, a hízást pedig megakadályozhatja az összetett szénhidrátokon, gyümölcsökön, zöldségeken és teljes kiőrlésű gabonaféléken alapuló étrend. Ezek a szénhidrátok sok rostot és tápanyagot tartalmaznak. Ha valaki meg akar szabadulni felesleges kilóitól, egyen naponta legalább öt adag gyümölcsöt, zöldséget. Energiatartalmukhoz viszonyítva ezek a táplálékok igen gazdagok tápanyagokban, és a szükséges térfogattal is rendelkeznek. Egy 15 dkg-os, héjában sült krumpliban 60%-kal kevesebb az energia, és jóval több a rost, mint egy közepes adag (10 dkg) hasábburgonyában.

A zöld teában lévő katechinekről azt állítják a szakemberek, hogy segítik az energiahasznosítást és a fogyást. Állatkísérletek során arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a polifenolok azáltal mozdítják elő a testsúly csökkenését, hogy serkentik a zsírok lebontását.

Receptek

278 Garnélás-árpagyöngyös okra
295 Lencsés-paradicsomos ragu karamellizált hagymával
302 Spárgás-burgonyás frittata
311 Fokhagymás burgonyapüré zöldborsóval
317 Párolt articsóka burgonyával és zöldborsóval
330 Pirosas almamártás

Gyógyító élelmiszerek

Jótékony hatás

A rostokban gazdag élelmiszerek alacsony energiabevitel mellett növelik a teltségérzetet. (cékla, lencse, spárga)

Kísérletek bizonyítják, hogy a kalcium felgyorsíthatja a tápanyagok elégetését, megelőzve ezzel azt, hogy a szervezet zsír formájában elraktározza azokat. (brokkoli, füge, tejtermékek, zöldfőzelékek)

A zsírban szegény, de összetett szénhidrátokban gazdag táplálékok segítik az egészséges testsúly fenntartását. (bab, rizs, teljes kiőrlésű gabonafélék)

A kutatások tükrében

Az étvágy és az energiabevitel csökkentésére szolgáló trükk az ételek habosítása vagy a felhígításuk vízzel. Egy kísérletben tej helyett turmixot itattak egészséges férfiakkal, amitől jobban elteltek, és utána kevesebbet ettek az ételből, mint azok, akik ugyanolyan kalóriaértékű nem habosított italt fogyasztottak.

Emlékezetkiesés

 

Miből áll?

A memória átmeneti zavara – ha nem emlékszünk nevekre vagy arra, mit hová tettünk – az öregedéssel és a szellemi képességek hanyatlásával egyre gyakoribbá váló jelenség. Az enyhe feledékenység idős korban természetesnek számít, és nem jelent súlyos problémát. Az öregkori demencia (elbutulás) és az Alzheimer-kór viszont súlyos emlékezetkieséssel jár.

Mi okozza?

A jóindulatú öregkori emlékezetkiesés oka az agyban az idegek pusztulása, az agyi ingerületátvivő vegyületek termelődésének csökkenése és az agyszövet vérellátásának romlása. Az időskori elbutulás kialakulása szempontjából kockázati tényezőnek számít az öröklött hajlam és az érelmeszesedés.

Hogyan segíthetnek az élelmiszerek?

Az aktív életmód és a megfelelő táplálkozás segíti az agy egészséges működését és az emlékezőképesség megőrzését. Az agyat védő tápanyagok közé tartoznak az összetett szénhidrátok és a B-vitaminok, amelyek elősegítik az idegi ingerületátvitelt és az átvivő anyagok termelődését. Egy vizsgálatban részt vevő egészséges idős emberek emlékezőképessége jelentősen javult, miután étrendjüket napi 50 g burgonyával vagy árpával egészítették ki. (Mindkettő sok összetett szénhidrátot tartalmaz.)

A B-vitaminok segítenek az összetett szénhidrátokat az agy számára hasznosítható glükózzá alakítani. Epidemiológiai vizsgálatok kapcsolatot mutattak ki a B6- és B12-vitaminok, valamint a folsav hiánya és az Alzheimer-kór között.

A vasnak fontos szerepe van az idegi ingerületátvivő anyagok termelése szempontjából, és hiánya az emlékezet romlását eredményezheti. A nem vérszegény, enyhén vashiányos serdülő lányok rövid távú emlékezete rosszabb volt, és a verbális tanulási készséget vizsgáló tesztben is gyengébb eredményt értek el, mint azok a kortársaik, akiknek megfelelő volt a vasbevitelük.

A fekete áfonya ígéretes ellenszere az öregkori emlékezetromlásnak. Egyes megfigyelések szerint jó hatással van a kognitív funkciókra. Ennek a hatásmechanizmusa nem ismert, de feltételezik, hogy a gyümölcsben található flavonoidok antioxidáns hatásának tulajdonítható, amely az agyban megakadályozza a szabad gyökök káros hatásával járó memóriazavart.

A flavonoidok az agy vérellátását is javítják, ami szintén összefügg az emlékezettel. Az emlékezőképesség megőrzésében más antioxidáns tápanyagok is szerepet játszhatnak, mint például a béta-karotin, az izoflavonok, valamint a C- és az E-vitamin.

A véráramlás zavartalansága elengedhetetlen feltétele a megfelelő agyműködésnek, az agy sejtjei ugyanis állandó energia- és oxigénellátást igényelnek. A verőerek falában keletkező zsíros lerakódások szűkítik az ereket, így gátolják az agy vérellátását, ezáltal az idegsejtek pusztulását és az emlékezet romlását okozzák. Egyszeresen telítetlen zsírsavak fogyasztásával védekezhetünk az érelmeszesedés ellen.

Nagy esetszámú kutatások bizonyítják, hogy az egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag étrend képes megelőzni a kognitív funkcióknak az életkor előrehaladtával bekövetkező romlását. Más szívvédő tápanyagok, például az oldható rostok is akadályozzák az érelmeszesedést. A DHS néven ismert szívbarát zsírsav az agyszövet egyik építőkockája. Ha nincs belőle elegendő, Alzheimer-kór és korai demencia (elbutulás) következhet be.

Receptek

 Mangós-sárgadinnyés-málnásturmix
 Fűszeres sütőtökkrémleves
 Sertéssült rizsparéjmagsalátával borsmustárágyon
 Sertésragu gyökérzöldségekkel
 Pulykahúsleves fekete babbalés sütőtökkel
 Zöldfűszeres pulykagombócok csavart tésztával
 Lencsés-rizses paella vénuszkagylóval
 Garnélás-árpagyöngyös okra
 Grillezett lazacsteak avokádós-mangós salsával
 Tőkehalas-zöldséges ragu
 Nizzai tonhalsaláta
 Finommetélt kagylóval
 Tenger gyümölcsei saláta zöldfűszeres-citromos öntettel
 Őszi sült zöldségek
 Sült csicsóka fokhagymával
 Sárgarépás-sárgabarackos muffin
 Narancsos feketeáfonya-torta
 Túrós palacsinta eperöntettel

Gyógyító élelmiszerek

Jótékony hatás

A tudósok feltételezése szerint a szívvédő, egyszeresen telítetlen zsírsavak segítik az agy vérellátásának fenntartását és ezáltal az emlékezőképesség megőrzését. (avokádó, olívaolaj)

Kimutatták, hogy a fekete áfonyában (és esetleg az eperben) található flavonoidok lassítják az életkorral összefüggő szellemi leépülést, valamint az idegsejtek pusztulását. (eper, fekete áfonya)

Az Alzheimer-kórt kiváltó fehérjeváltozásokat gátolva a szójaizoflavonok védelmet nyújthatnak e betegség ellen. (szója)

A cukoranyagcsere révén az összetett szénhidrátok serkentik az agyi ingerületátvivő anyagok termelődését, illetve közvetve javítják az emlékezőképességet. (bab, burgonya, rizs, teljes kiőrlésű gabonafélék)

Még folynak a vizsgálatok ennek az antioxidáns vitaminnak (E-vitamin) a memóriajavító és az Alzheimer-kór súlyosbodását lassító hatásával kapcsolatban. (avokádó, magvak)

A kutatások tükrében

Egyre több adat mutat arra, hogy a magas béta-karotin- és C-vitamin-szint a 65 évesnél idősebb embereknél összefüggésbe
hozható a kimagasló emlékezőtehetséggel. A kutatók ezt az antioxidánsoknak a szabad gyökökkel szembeni hatásával magyarázzák, ami késlelteti az idegsejtek pusztulását, az agy öregedését, és fokozza az agy teljesítőképességét. Sok béta-karotin található a sárgarépában, az édesburgonyában és a sütőtökben, míg a citrusfélék, a kivi és a paprika kiváló C vitamin-forrás.

Fibrocisztás emlőbetegség

 

Mik a tünetei?

Az elnevezés félrevezető, mert a fibrocisztás emlő nem betegség, hanem a nők egy részénél megfigyelhető állapot. Általában a 25 és 50 éves nők körében fordul elő az emlőkben kitapintható csomók formájában.

Az emlők érzékenyek és fájdalmasak, duzzadtak, és csomók (ciszták) tapinthatók ki bennük. A fibrocisztás emlőbetegség tüneteit valószínűleg hormonális változások okozzák. A menstruáció előtt 7-10 nappal jelentkeznek, majd annak lezajlása után mérséklődnek. Ez is azt jelzi, hogy ez az állapot összefüggésben lehet a menstruáció előtti tünetegyüttessel. A változás kora után a fibrocisztás emlő tünetei megszűnnek (kivéve azoknál, akik hormonpótló készítményeket szednek).

Bár a fibrocisztás betegség jóindulatú, és nem növeli a rákos megbetegedés kockázatát, nehezítheti az emlőrák diagnosztizálását, mert a tünetei megzavarják a mammográfiás felvétel értékelését. Mindenesetre, ha csomót észlelünk a mellünkben, azonnal forduljunk orvoshoz!

Mi okozza?

Bár az okok nem teljesen világosak, az állapot összefüggésbe hozható a megváltozott ösztrogén-progeszteron aránnyal. Egyes kutatók szerint a fibrocisztás tünetek kifejezettebbek az olyan nők esetében, akiknek a peteérés előtti legmagasabb ösztrogénszintje az átlagosnál magasabb, míg a peteérés után a progeszteronszint az átlagosnál alacsonyabbra süllyed. Ezek a hormonális ingadozások túlzott prolaktin (tejelválasztást serkentő hormon) termelődéséhez vezethetnek, ami nem szoptató nőknél az emlők megduzzadását és érzékenységét okozza. Az állapot tisztázásához még további kutatásokra van szükség.

Hogyan segíthetnek az élelmiszerek?

Bár nem sikerült összefüggést kimutatni az étrend és a fibrocisztás emlőbetegség között, egyes kutatások szerint az esszenciális zsírsavakban gazdag élelmiszerek enyhíthetik a duzzanatot, mivel csökkentik a szervezetben a gyulladáskeltő anyagok termelődését.

Mivel felmerült a fibrocisztás emlőbetegség tünetei és a magasabb ösztrogénszint közötti összefüggés, lehetséges, hogy a szójaizoflavonokban és más fitoösztrogénekben, például a lignánokban (a lenmagban található) gazdag étrend segít azáltal, hogy csökkenti az ösztrogénszintet. A fitoösztrogének enyhe ösztrogénhatással bíró fitovegyületek, amelyek azzal gátolják az ösztrogén által kiváltott hatást, hogy azokhoz a receptorokhoz kapcsolódnak, amelyeket egyébként az ösztrogén foglalna el.

Egyes adatok arra utalnak, hogy a genisztein nevű szójaizoflavon képes befolyásolni a menstruációs ciklust, azaz megnövelni a ciklus hosszát. Emiatt csökken az ösztrogénszint, ami enyhítheti a tüneteket.

Fibrocisztás emlőbetegség esetén jótékony hatású lehet a zsírban szegény, magas rosttartalmú étrend. A keringő ösztrogén szintje csökkenhet, ha sok élelmi rostot fogyasztunk, és mérsékeljük a telített zsírsavak bevitelét. Az azonban még nem világos, miként képesek a rostok az ösztrogénszintet befolyásolni.

Bár a koffein nem okozhat fibrocisztás emlőelváltozást, egyesek azt tapasztalják, hogy a koffeintartalmú élelmiszerek, ételek és italok (kávé, tea, kóla és más üdítők, valamint a csokoládé) fogyasztása fokozza az emlők érzékenységét. Ha valaki azt tapasztalja, hogy a koffein kiiktatása használ, okosan teszi, ha tartózkodik az ilyen élelmiszerektől. Ugyanez vonatkozik a sós táplálékokra is.

Receptek

 Sertéssült rizsparéjmagsalátával borsmustárágyon
 Grillezett lazac avokádósmangós salsával
 Sült cékla lazacsalátával
 Keverve sült bordás kel tofuval és gombával
 Pirított zabpelyhes-búzakorpás uzsonnakenyér
 Sárgarépás-sárgabarackos muffin
 Kivis-mangós gyümölcssaláta

Gyógyító élelmiszerek

Jótékony hatás

Ezek a zsírsavak csökkenthetik a fibrocisztás emlők duzzanatát, mivel gátolják a szervezetben a gyulladást előidéző vegyületek termelődését. (lenmag, magvak, mogyorófélék, zsíros húsú halak)

Fibrocisztás betegség esetén magas ösztrogénszintet feltételeznek, amit csökkenthet a sok rostot és kevés zsírt tartalmazó étrend. (alma, lencse, teljes kiőrlésű gabonafélék, vesebab)

A kutatások tükrében

Bár a tudományos vizsgálatok nem mutattak ki összefüggést az E-vitamin és a fibrocisztás emlőbetegség között, sok nő állítja, hogy az E-vitamin jótékony hatású, mérsékli a fájdalmat és az érzékenységet, valamint csökkenti a csomók nagyságát is. A baj ezzel a vitaminnal kapcsolatban csak az, hogy az emberek általában nem jutnak elegendő mennyiséghez a táplálkozás során.

Egy felmérés szerint például az Egyesült Államok lakosságának csaknem 30%-ánál ez a helyzet. Jó E-vitamin-forrás a búzacsíra, a mandula és más mogyorófélék, a növényi olajok, az olívaolaj és a levélzöldségek. Mivel azonban a legtöbb E-vitamin-tartalmú táplálék sok zsírt is tartalmaz, nem árt megbeszélni orvosunkkal, hogy ezek fogyasztása helyett nem bölcsebb-e inkább E-vitaminban gazdag étrend-kiegészítőt szedni.

Fog- és szájbetegségek

 

Mik a tünetei?

Az ínybetegségek, a fogszuvasodás, a szájfekélyek és a rossz szagú lehelet mind e gyűjtőfogalom alá tartozik. Az ínygyulladást az okozza, hogy fertőzést okozó baktériumok gyűlnek össze a fognyak és az íny között. Az íny vörös és gyulladt, ami kezelés hiányában akár a fog elvesztéséhez is vezethet.
A fogak elvesztésének leggyakoribb oka a fogszuvasodás, amit a lepedékképződés okoz. A lepedék baktériumokból, ételmaradékból, nyálból és savból áll. A sav megtámadja a fogzománcot, és szuvasodást okoz a felületén. A szájfekélyek az ínyen, a nyelven, a szájpadon és a száj belsejében váratlanul megjelenő apró, fehér, fájdalmas foltok. A kellemetlen szagú lehelet gyakran a nem
megfelelő szájhigiénia vagy a rossz fogazat következménye, de okozhatja szájszárazság vagy egyes élelmiszerek (pl. hagyma, fokhagyma) fogyasztása is.

Mi okozza?

A nem megfelelő szájhigiénia – a fogmosás és a fogselyem használat elhanyagolása – gyakran okoz ínygyulladást, fogszuvasodást és rossz leheletet. A kor előrehaladtával, illetve egyeseknél öröklött hajlam következtében is romlanak a fogak. Számos más tényező is hozzájárulhat a fog- és szájbetegségek kialakulásához: például a kellemetlen szagot, a fertőzést okozó baktériumok, a dohányzás, a stressz, a cukros ételek fogyasztása vagy egyes idült betegségek.

Hogyan segíthetnek az élelmiszerek?

A lakosság széles körében végzett vizsgálatok szerint az édes és ragacsos ételek és italok – cukrozott gyümölcslevek, üdítők és cukorkák – fogyasztása nagymértékben növeli a fogromlás kockázatát. Ezért a fogorvosok azt ajánlják, hogy együnk minél kevesebb édességet, és csökkentsük azt az időtartamot, amíg a fogak ki vannak téve a cukros és ragacsos ételek, italok hatásának.

Ugyanakkor számos élelmiszer kedvezően hat a fogak egészségére. A fogszuvasodás ellen védő élelmiszerek megakadályozzák a lepedékképződést, ezzel védve a fogakat és az ínyt. A fogromlást megelőzhetik a mogyorófélék, a sajt, a pattogatott kukorica és a magas élelmirost-tartalmú zöldségfélék (pl. a zeller).

Egyes kutatási adatokból arra következtetnek, hogy egy, a zöld teában található katechin, az EGKG gátolja a fogakat nagymértékben rontó Streptococcus mutans nevű baktériumot abban, hogy a fogzománchoz tapadjon, majd fogszuvasodást okozzon.
A shiitake gombában lévő szénhidrátszerű anyagok csökkenthetik a plakk-képződést, bár az ezzel kapcsolatos kutatás még igencsak kezdeti stádiumban van. A xilit-tartalmú cukormentes rágógumi azáltal akadályozza a fogszuvasodást, hogy gátolja a káros baktériumok szaporodását és a lepedékképződést.

A kalcium az erős fogak elengedhetetlen építőeleme, és segít megelőzni az ínygyulladást is. Azoknál a főleg 20 és 40 év közötti felnőtteknél, akiknek a napi kalciumbevitele 500 mg-nál kevesebb, kétszer akkora az ínygyulladás kockázata azokhoz képest, akik elegendő kalciumhoz jutnak. A kalcium erősíti az állkapocscsontokat és a fogak szerkezetét.

A sok nem oldható rostot tartalmazó táplálékot alaposan meg kell rágni, mert így segít eltávolítani az ételmaradékot a fogközökből és az íny alatti tasakokból. A ropogós, élelmi rostokban gazdag élelmiszerek, mint például a sárgarépa, tisztítják a fogakat, és edzik az ínyt.
Az íny épségéhez C-vitaminra is szükség van, amely a szájban segíti a sebek és fekélyek gyógyulását. Egyes kutatók összefüggést látnak a szájfekély és a lizin nevű aminosav hiánya között.

Receptek

 Sertéssült rizsparéjmagsalátával borsmustárágyon
 Csirkés waldorf-saláta pirított dióval
 Szicíliai tésztasaláta
 Sült cékla lazacsalátával
 Babsaláta háromféle babból, manchego sajttal
 Kukoricás-sajtos tortilla strata

Gyógyító élelmiszerek

Jótékony hatás

Ez a csontépítő ásványi anyag nagyon fontos a fogak számára. Azok a felnőttek, akik nem jutnak elegendő kalciumhoz, jobban ki vannak téve a fogínygyulladás kockázatának. (brokkoli, mandula, tejtermékek, zöldfőzelékek)

A zöld teában található hatékony polifenolok, különösen az EGKG, megakadályozzák, hogy a baktériumok megtapadjanak a fogakon. (gránátalma, zöld tea)


Ennek az aminosavnak az alacsony szintje és a szájfekély között összefüggést mutattak ki. (bab, tejtermékek és tojás)

A rostok segítenek eltávolítani az ételmaradékokat a fogközökből. (brokkoli, zeller, zöldsaláták)

Azonkívül, hogy a szájban elősegíti a sebek gyógyulását, a C-vitamin fontos szerepet játszik a csontok és a fogak képződésében is. (bogyós gyümölcsök, citrusfélék, paprika)

Házi gyógymódok

Készítsünk friss leheletet biztosító szájvizet petrezselyemből és szegfűszegből. Vágjunk össze néhány szál petrezselyemzöldet, és öntsünk rá két csésze forró vizet. Adjunk hozzá negyed kiskanál őrölt vagy két egész szegfűszeget. Hagyjuk a keveréket szobahőmérsékletűre hűlni (közben néhányszor keverjük meg), szűrjük le, és az így elkészített szájvízzel naponta többször gargarizáljunk. (A folyadékot a hűtőben tároljuk.) A keverék hatóanyaga a petrezselyem klorofillja és a szegfűszegben található eugenol.