Gyakori betegségek Sz-V-ig

Funkciók

• Új receptet töltök fel
• Hozzászólok
• Cikk nyomtatása
• Megosztom

Értékeld a cikket!

1/5 (1 of 5 stars) based on 1

Átlag: 1.00 | Összesen 1 szavazat

Recept értékelése A Te értékelésed:

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Szénanátha és asztma

Mik a tünetei?

Mind a szénanátha, mind az asztma esetén a betegség hátterében olyan kóros immunválasz áll, amely csak az érintett emberek esetében lép fel. A két betegség – bár gyakran egyszerre van jelen – nem azonos. A szénanáthára jellemző a szem kivörösödése, viszketése és könnyezése, a tüsszögés, az orrjáratok eldugulása, tehát a felső légutak érintettsége.

Az asztma viszont alsó légúti betegség, amely Magyarország lakosságának 3–6%-át érinti, míg a világon mintegy 150 millió ember szenved tőle. Asztmás roham akkor következik be, ha a hörgők összeszűkülnek, légszomj, sípoló légzés és száraz köhögés lép fel. A tüdőben a hörgőfal még az enyhe asztmás esetekben is – amikor a tünetek egyáltalán nem súlyosak – gyulladt lehet.

Mi okozza?

Az asztma és a szénanátha iránti hajlam öröklött. A szénanátha oka mindig a környezetben lévő allergénekkel szemben fellépő allergiás reakció. Az asztma oka is lehet allergia, de az esetek kis hányadában nem tudnak allergént azonosítani. (Fontos megjegyezni azonban, hogy míg az asztmások körében gyakori a szénanátha, nem minden szénanáthás ember lesz asztmás.)

Mind a szénanátha, mind az asztma esetén a hisztamin felszabadulása okozza a tünetek egy részét. A hisztamin a légutakban gyulladást, a nyálkahártyák duzzanatát, jelentős mennyiségű váladékképződést és a hörgőfalban a sima izomszövetek öszszehúzódását okozza. A bőrben felszabaduló hisztamin hatására viszkető csalánkiütés jelenhet meg.

A szénanáthát és az asztmás rohamot kiváltó allergén – egyéni érzékenységtől függően – poratka, penészgomba, virágpor és állati szőr is lehet. Az asztmás rohamot kiváltó tényezők közé tartozik még a cigarettafüst, a hideg vagy a nedves levegő, a fizikai terhelés, az étel- vagy gyógyszerallergia, valamint a különböző légúti fertőzések (megfázás, influenza vagy hörghurut).

Receptek

 Spenótos báránysült
 Sertéssült rizsparéjmagsalátával borsmustárágyon
 Sertésragu zöld csilipaprikával
 Párolt csirkecomb téli zöldségekkel
 Ananászos-chipotle-paprikás csirke
 Sült cékla lazacsalátával
 Tőkehalas-zöldséges ragu
 Kagylótészta tonhalas-bazsalikomos mártásban
 Nizzai tonhalsaláta
 Spenótos-édesburgonyás saláta shiitake gombával
 Kivis-mangós gyümölcssaláta

Hogyan segíthetnek az élelmiszerek?

Szénanátha és asztma esetén a gyógyszerszedés mellett a legbölcsebb a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, zsírszegény étrend kialakítása, mert ez elősegíti a légzőszervek egészségét. A kvercetin nevű flavonoidról azt tartják, hogy védi a tüdőt, és csökkenti a hisztamin felszabadulását. Ugyanakkor gyulladáscsökkentő tulajdonsága is van. Egy másik flavonoid, a luteolin hasonló módon hat. 

A magnézium segíthet a hörgők ellazulásában, és csökkentheti a gyulladást. Ennek az ásványi anyagnak a nyugodt alvást elősegítő szerepet is tulajdonítanak, ami azért lényeges, mert az asztmások és allergiások gyakran rosszul alszanak (főként a köhögés miatt). Az antioxidáns, szeléntartalmú enzimek és az E-vitamin egymás hatását erősítve védik a sejteket a szabad gyökök ellen, ami a légutakban kedvezően hat a nyálkahártyát alkotó sejtekre is. A szelén egyúttal a glutation-peroxidáz nevű, hatékony antioxidáns enzim alkotóeleme. Az ómega-3 zsírsavakban gazdag étrend segít a gyulladás csökkentésében, míg a cink az immunrendszert erősíti. A C-vitamin antioxidáns hatása révén védi a tüdőt az asztmás rohamokat kiváltó légszennyező anyagok hatásától.

A kutatások tükrében

Kimutatták, hogy ha valaki legalább öt almát eszik hetente, javul a tüdőműködése. Az almát rendszeresen fogyasztók hatékonyabban tudnak levegőt venni, mint azok, akik nem esznek almát. Bár erre a jelenségre nem sikerült tudományos magyarázatot találni, lehetséges, hogy az almában lévő antioxidánsok és flavonoidok szabad gyökök elleni hatásának tulajdonítható. Mivel az almában nagyon sokféle tápanyag található, feltételezhető, hogy azok együttesen érik el ezt a hatást. Más kutatók különösen fontos szerepet tulajdonítanak a kvercetinnek a tüdő szöveteinek védelmében.

Gyógyító élelmiszerek

Egyes adatok szerint a kvercetin gátolja a hisztamin felszabadulását. (alma, bogyós gyümölcsök, cseresznye, lilahagyma) A magnézium segíti a hörgők falában az izmok ellazulását. (amaránt, avokádó, rizsparéjmag (amerikai rizs), napraforgómag) Bár még nem világos, hogyan járul hozzá a szelén hiánya az asztma kialakulásához, megfigyelték, hogy az asztmás betegek vérében alacsony ennek a fontos ásványi anyagnak a szintje. (hal, osztriga, paradió (brazildió), napraforgómag) A C-vitamin segít semlegesíteni az asztmát és az allergiát súlyosbító káros környezeti oxidánsokat. (brokkoli, citrusfélék eper, paprika)

Szív- és érrendszeri betegség

Mik a tünetei?

A fejlett világban vezető halálozási ok az érelmeszesedés – ez a szív- és érrendszer betegsége: az artériák falára lerakódott zsíros plakkok okozta szűkület. A plakkok akadályozzák a vér áramlását az erekben. Ha a szívizmot tápláló valamelyik vékony verőér elzáródik, és a szív nem jut oxigénhez, illetve tápanyagokhoz, szívinfarktus következik be.

Mi okozza?

Az érelmeszesedés kockázatát az egészségtelen életmód és ennek következményei: a magas koleszterinszint, az elhízás, a mozgáshiány, a stressz és a dohányzás lényegesen fokozza. Egyéb okok is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához, mint például az alacsony ösztrogénszint, a cukorbetegség, az öröklött hajlam, a vér magas trigliceridszintje, a szabad gyökök okozta károsodások és az idős kor.

Hogyan segíthetnek az élelmiszerek?

A koleszterinszint jelentősen csökkenthető zsírszegény étrenddel és telítetlen zsírsavak (olívaolaj, mogyorófélék és zsíros húsú halak) fogyasztásával. A zsíros húsú halakban sok ómega-3 zsírsav is van, amelyről úgy vélik, hogy segít megelőzni a szívinfarktus bizonyos fajtáit. Az olívaolajban és a mogyorófélékben található E-vitamin gátolja az LDL koleszterin oxidációját, aminek lényeges szerepe van az ereket elzáró plakkok kialakulásában. A szív egészségének jót tesznek az egyszeresen telítetlen zsírsavak is.

A C-vitamin azért hasznos, mert semlegesíti a káros szabad gyököket, erősíti az érfalat, és valószínűleg részt vesz a vérnyomás szabályozásában is. A gyümölcsökben, a zöldségekben, a teában és a vörösborban található flavonoidok fokozzák a C-vitamin antioxidáns hatását, ezért segíthetnek a szívinfarktus elleni védekezésben.

A kutatók úgy vélik, hogy a kizárólag a paradicsomban előforduló likopin megakadályozhatja az érelmeszesedést, mivel gátolja a káros LDL koleszterin oxidációját és lerakódását az érfalra. Egy tíz európai országra kiterjedő, ezer középkorú férfin végzett vizsgálat szerint azoknál, akiknél a legmagasabb volt a táplálékokkal bevitt likopin mennyisége, felére csökkent a szívinfarktus kockázata.

A fokhagymában és a vöröshagymafélékben található kén-vegyületek is védenek az érelmeszesedés ellen. Kimutatták, hogy a fokhagyma rendszeres fogyasztása gátolja a plakk-képződést, sőt az artériák falában már meglévő plakkok kiterjedését is csökkenti. A szakemberek azt javasolják, hogy mindennap együnk meg egy fél gerezd fokhagymát.

Egyre több adat bizonyítja, hogy a homocisztein nevű aminosavnak köze van az érelmeszesedéshez és az érelzáródáshoz. A folsav, ez a fontos B-vitamin, a B6- és B12-vitaminnal együtt csökkenti a vérben a homocisztein szintjét. Egy kísérlet résztvevőinél a magas folsavtartalmú étrend 7%-kal csökkentette a homociszteinszintet. Sok B6-vitamin van a tonhalban, az avokádóban és a burgonyában, míg a szárnyashús és a tenger gyümölcsei B12 vitaminban gazdagok.

Ha sok szójakészítményt és oldható rostot fogyasztunk, csökken a káros LDL koleszterinszint a vérben. Különösen jó hatású a szójafehérje (25 g naponta), a zabban található oldható rost (béta-glukán), a bab, valamint a bolhamagútifű maghéjában és a lenmagban található oldható rost.

Mivel a magas koleszterinszint kulcsszerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában, és a magas vérnyomás is hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségekhez, érdemes ügyelni a táplálkozásra.

Receptek

 Mangós-sárgadinnyés-málnás turmix
 Fűszeres marokkói sárgarépaleves
 Sertéssült rizsparéjmag salátával borsmustárágyon
 Sertésragu gyökérzöldségekkel
 Pulykahúsleves fekete babbal és sütőtökkel
 Párolt csirkecomb téli zöldségekkel
 Lencsés-rizses paella vénuszkagylóval
 Grillezett lazac avokádós mangós salsával
 Kagylótészta tonhalas bazsalikomos mártásban
 Nizzai tonhalsaláta
 Kukoricás makaróni sült spárgával
 Masnitészta sütőtökmártással
 Keverve sült brokkoli shiitake gombával és újburgonyával
 Őszi sült zöldségek
 Pirított zabpelyhes-búzakorpás uzsonnakenyér
 Kivis-mangós gyümölcssaláta

Gyógyító élelmiszerek

Mivel ezek a zsírsavak kevésbé vannak kitéve oxidációs ártalmaknak, kevésbé valószínű, hogy érelzáródást okoznak. Étrendünkben helyettesítsük ezekkel a telített és transzzsírsavakat. (avokádó, olívaolaj) A folsav segít a homociszteinszint csökkentésében. (A homocisztein érelmeszesedést okozó aminosav.) (lencse, spárga) Az oldható rostokban gazdag étrendnek köszönhetően csökken a vér koleszterinszintje és ezáltal az érelmeszesedés kockázata is. (bab ,sárgarépa, zab) Szívbarát zsírok  amelyek akadályozzák a vérrögképződést, csökkentik a trigliceridek szintjét, és ezáltal a szívritmuszavar és a szívinfarktus kockázatát. ( tenger gyümölcsei, zsíros húsú halak) Több vizsgálat is bizonyította, hogy napi 25 g szójafehérje elfogyasztása javítja a koleszterinszintet, és csökkenti az érelmeszesedés kockázatát. (szója)

A kutatások tükrében

Egy klinikai vizsgálat során önkénteseknek bőséges telítettzsírsav-tartalmú étkezés után egy tál zabkását adtak. Kiderült, hogy ez utóbbi jelentős védelmet nyújt a zsír káros hatásai ellen. Megakadályozta az erekben a véráramlás lelassulását, ami zsíros ételek hatására általában bekövetkezik. Úgy tapasztalták, hogy a zabkásában lévő oldható rostok lassították a zsír és a koleszterin felszívódását és a véráramba kerülését.

Szorongás és stresszreakció

Mik a tünetei?

Bár a szorongás és a stresszreakció különböző jellegű érzelmi állapotok, mindkettő veszélyre vagy kellemetlen helyzetre adott normális reakció. Az ember őseitől örökölt túlélési ösztönének alapvető megnyilvánulási formája a stresszreakció, ami nem más, mint automatikus védekezőmechanizmus. Ennek része lehet a szorongás is.

A stressz a mindennapok természetes velejárója. A stresszre adott válasz szorongásban nyilvánulhat meg, ami a súlyosságától függően veszélyeztetheti az ember egészségét. A szorongás tünetei közé tartozik a túlérzékenység és az ingerlékenység, az izomfeszültség, az idegesség, az álmatlanság, a szívdobogásérzés, a túlzott aggodalom, a félelem és a pesszimizmus. A tartós szorongás depresszióhoz vezethet. A legtöbb ember számára azonban a szorongás és a stressz a rohanó életforma velejárója, amelyen időnként nehezen tudnak úrrá lenni.

Mi okozza?

Képtelenség lenne röviden felsorolni a szorongás kiváltó okait, illetve a stressz típusait. Elegendő megemlíteni a valódi fizikai fenyegetettséget, az állásváltoztatást, a hormonális változásokat, az orvosi kezelést, az anyagi gondokat, a házassági problémákat, a betegséget, a gyászt, az alkohol, a koffein, a nyugtatók és a kábító jellegű szerek megvonását, valamint a dohányzásról való leszokást.

Hogyan segíthetnek az élelmiszerek?

Mivel a szorongás és a stressz gyakran ideg- és izomfeszültséggel jár, a kalciumot és magnéziumot tartalmazó táplálékok fogyasztása jó hatású lehet, mert ezek az ásványi anyagok fontos szerepet játszanak az idegi ingerületvezetésben és az izmok összehúzódásában.

A legtöbb hangulatjavító ételben megtalálható összetett szénhidrátok is védelmet nyújthatnak a szorongás és a stressz ellen. A triptofán nevű aminosav elősegíti a szerotonin nevű ingerületátvivő anyag termelését, amely segít ellazulni és megnyugodni. Az összetett szénhidrátok nemcsak a triptofán felszívódását serkentik, de a szerotoninszint emelésével egyúttal oldhatják a stresszt is.

A B-vitaminok segítik a szénhidrátok energiává alakítását, az idegrendszer tökéletes működését, és megakadályozzák a vércukorszint ingadozását. Mindezek pedig igen hasznosak szorongásos és stresszes állapotban. Különösen a B6-vitamin játszik jelentős szerepet a hangulatjavító agyi vegyületek, a szerotonin, a dopamin és a melatonin termelésében.

Mivel stressz következtében nő a stresszhormonok termelése, átmenetileg emelkedhet a vérnyomás. Ezért ajánlatos vérnyomáscsökkentő táplálékokat fogyasztani. A stressz és a szorongás hasmenést is okozhat.

Az immunrendszert erősítő C-vitamin- és cinktartalmú táplálékok fogyasztása is kedvező hatású lehet, mivel a stressz és a szorongás meggyöngíti szervezetünk védekezőképességét, és vírusfertőzésekhez, megfázáshoz vagy influenzához vezethet. A stressz gyakran jár ajakherpesszel.

Receptek

 Fűszeres sütőtökkrémleves
 Spenótos báránysült
 Sertéssült rizsparéjmag salátával borsmustárágyon
 Csirkehúsleves leveles kellel és pirított paprikapürével
 Pulykahúsleves fekete babbal és sütőtökkel
 Zöldfűszeres húsgombócok csavart tésztával
 Vörösboros csirke portóival és szilvával
 Szicíliai tésztasaláta
 Kagylótészta tonhalas-bazsalikomos mártásban
 Főtt lazac zöldmártással
 Rizses-csicseriborsós piláf
 Articsóka lencsével és holdbabbal
 Pirított hajdinapiláf aszalt gyümölcsökkel
 Gyümölcsös-fenyőmandulás amarántpuding
 Gyömbéres lepény banános diós töltelékkel
 Banános kenyérpuding

Gyógyító élelmiszerek

A kalcium nélkülözhetetlen az idegsejtek közötti ingerületátvitelhez és az izmok összehúzódásához. (brokkoli, füge, leveles zöldségek, tejtermékek) A magnézium elősegíti az izmok ellazulását. (amaránt, avokádó, búzacsíra, napraforgómag) Az összetett szénhidrátokban gazdag étrend segíti a triptofán hasznosulását (lásd lejjebb). (bab, burgonya, rizs, teljes kiőrlésű gabonafélék) A triptofán elősegíti a hangulatjavító ingerületátvivő anyag, a szerotonin termelődését. (banán, borsó, szárnyashús, tarlórépa, tejtermékek) A B6-vitamin előmozdítja az agyban azoknak a vegyületeknek a termelését, amelyek védenek a szorongás és a stressz ellen (ilyen például a szerotonin). (banán, burgonya, lazac)

A kutatások tükrében

Egy kísérlet során nemrégiben összefüggést  mutattak ki a vegetáriánus étrend, valamint a csökkent szorongás és depresszió között. Negyven vegetáriánus és negyven vegyes étrenden élő embert hasonlítottak össze. A vegetáriánusok étrendje több antioxidánsban gazdag táplálékot tartalmazott, mint a másik csoporté.

A résztvevők pszichológiai teszteket töltöttek ki, amelyek célja az volt, hogy megállapítsák, szorongás és depresszió tekintetében mennyiben különböznek a két csoport tagjai. A kutatók meglepődve tapasztalták, hogy lényegesen kevesebb volt a szorongó és depressziós a vegetáriánus csoportban. A kedvező eredményt az antioxidáns táplálékok gyakoribb fogyasztásának tulajdonították.

Szürke hályog

Mik a tünetei?

A gyengén látás egyik legfőbb oka, amely sok millió embert érint világszerte. A szürke hályog fokozatosan alakul ki, főként idős embereknél. A szemlencse elveszti átlátszóságát, és a látás homályossá válik. Ennek oka, hogy a lencsében lévő fehérjék károsodnak, és ettől a lencse egyes területei elhomályosulnak, ami a látás romlásához vezet. Igen gyakori idős korban: a 65 év feletti népesség több mint felét érinti. Szerencsére azonban a szürke hályog gyógyítható, sőt a korábbi feltételezésekkel szemben részben meg is előzhető betegség.

Mi okozza?

Feltételezik, hogy a szabad gyökök okozta idült elváltozások és a szürke hályog kialakulása összefügg. Egy sor más idős kori betegség hátterében is ezek a vegyületek állnak, amelyek egészségkárosító hatása többek között annak tudható be, hogy egy életen át ki vagyunk téve az ibolyántúli sugárzásnak, a cigarettafüstnek, a légszennyeződéseknek és más környezeti ártalmaknak. A szabad gyökök a szemlencse érzékeny sejtjeit károsítják, s ez a szürke hályog fokozatos kialakulásához vezethet.

Mivel az öregkorral együtt járó betegségről van szó, idejekorán nekiláthatunk a megelőzésének, vagy legalábbis hátráltathatjuk a kialakulását. (A cukorbetegség szintén növeli a szürke hályog kockázatát.)

Hogyan segíthetnek az élelmiszerek?

Bizonyos életmódbeli változtatásokon kívül, amelyeknek az a céljuk, hogy csökkentsük a szabad gyökök okozta károsodásokat (például napszemüveg viselése az ibolyántúli sugarak ellen, vagy a dohányzás abbahagyása), az étrend módosítása, azaz több rost- és antioxidáns-tartalmú étel fogyasztása kedvező hatású lehet. Ez utóbbiak ugyanis fontos szerepet játszanak a szabad gyökök elleni védekezésben.

Mivel a C-vitamin hatékony antioxidáns, az olyan ételek fogyasztása, amelyek tartalmazzák ezt a vitamint, megvédhet a szürke hályog kialakulásától. Kimutatták, hogy a C-vitamin közreműködhet a szemlencse fehérjéinek megóvásában is.

Más fontos tápanyagokkal, például a szelénnel együtt az E-vitamin is fontos antioxidáns szerepet játszik, amikor a napsugárzás káros hatásaitól óvja a szemet. Védő hatása nemcsak a szemlencsére, de az ideghártyára is kiterjedhet.

Bár a lutein és a szürke hályog között fennálló kapcsolat még nem tisztázott, feltételezik, hogy a lutein belső napszemüvegként működik, azaz kiszűri a káros ibolyántúli sugarakat. A retina közepén, a sárgafoltban található lutein elnyeli a káros sugarakat, megóva ezzel a szem érzékeny sejtjeit. Valószínűleg a luteinnel rokon karotinoid, a zeaxantin is védelmet nyújt a nap káros sugarai ellen.

Egyes kutatási eredmények arra utalnak, hogy a kvercetin nevű flavonoid szintén véd a szürke hályog kialakulása ellen, mert az ártalmas sugárhatások okozta károsodásokat kivédve segít megőrizni a szemlencse átlátszóságát.

Az élelmi rostokban gazdag táplálékok (például a gabonafélék) megelőzik a cukorbetegséget, amely növeli a szürke hályog kialakulásának kockázatát.

Receptek

 Csípős, paradicsomos-almás gazpacho
 Sertésragu zöld csilipaprikával
 Csirkehúsleves leveles kellel és pirított paprikapürével
 Grillezett kacsamell polentával
 Gazdag csirkecurry zöldségekkel
 Tőkehalas-zöldséges ragu
 Búzatöret mandarinos-gránátalmás öntettel

Gyógyító élelmiszerek

A kvercetin még a napfény káros sugarainak kitett szemlencsét is képes megvédeni. (alma, cseresznye, lilahagyma) A lutein valószínűleg kiszűri a napnak a szemlencse sejtjeit károsító ibolyántúli sugarait. A zeaxantin antioxidáns, amely védelmet nyújt a szabad gyökök okozta károsodás ellen. (borsó, leveles kel, kivi, kukorica, spenót) A C-vitamin megakadályozza a szemlencse fehérjéinek a szürke hályoghoz vezető elváltozását. (brokkoli, citrusfélék, eper, paprika) Egyes kutatók szerint az E-vitamin antioxidáns hatása révén akadályozza meg a szürke hályog kialakulását. (avokádó, búzacsíra, mandula, napraforgómag, szardínia)

A kutatások tükrében

A kurkumin, a kurkumában található vegyület a szürke hályog ellen hatékony védelmet nyújtó antioxidáns. Állatkísérletek során sikerült kimutatni, hogy a kurkuma megakadályozza a szemlencse elhomályosodását.

Még nem egészen világos, hogyan védi a kurkumin a szemet a szürke hályog ellen. Az egyik elmélet szerint ez egy hatékony antioxidáns, amely a glutation termelődését serkenti. Más kutatók szerint a kurkumin közvetlenül nyújt védelmet a napfény ibolyántúli sugarai ellen.

Terhesség

Hogyan segíthetnek az élelmiszerek?

Az életvitellel kapcsolatos pozitív döntések, többek között az áttérés az egészséges étrendre, csökkentik a terhesség folytán fellépő szövődmények kockázatát. Bár a várandósság hónapjai alatt mindvégig fontos az egészséges táplálkozás, hiszen a magzatnak szüksége van a megfelelő tápanyagokra, az első harmadban ennek különös jelentősége van, amikor a magzat szövetei és szervei gyors ütemben fejlődnek.

A fogamzás előtti időszakban is lényeges a jó táplálkozás, mert így az anyai szervezet tartalékokat halmozhat fel azokból a vitaminokból és ásványi anyagokból (például folsavból, vasból, kalciumból és B12-vitaminból), amelyekre a magzatnak a megfelelő fejlődéshez szüksége van. Ha vannak ilyen készletek, akkor a baba fejlődése lényegesen kevésbé terheli meg az anya szervezetét.

A terhesség során a megváltozott igények egy sor tápanyag jelenlétét teszik szükségessé. Ezek elengedhetetlenül fontosak az egészséges terhesség és a szoptatás szempontjából. Naponta bőséges mennyiségű teljes kiőrlésű gabonaféle, zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, tejtermékek, alacsony zsírtartalmú fehérjeforrások, 6-8 pohár víz fogyasztása szükséges, míg az édességekből és telítettzsírsav-tartalmú zsírokból bevitt mennyiséget a minimálisra kell csökkenteni. A napi energiabevitelt átlagosan 300 kcal-val kell növelni.

A kalcium azért rendkívül fontos, mert a magzat sokat használ fel belőle csontjai felépítéséhez. Ha az anya nem jut elegendő kalciumhoz, a magzat akkor is elvonja az anya szervezetéből ezt az ásványi anyagot, s ennek következtében az anya csontrendszere meggyengül. A szoptató nők számára is igen lényeges a megfelelő kalciumbevitel.

A várandós nőknek sok vasra van szükségük a vörösvértestek termeléséhez és a magzat igényeinek kielégítéséhez. A terhesség idején nő a keringő vér mennyisége, mert a baba az anyai véráram útján jut táplálékhoz. A vasra az anyai és a magzati oxigénellátáshoz van szükség. A magzat későbbi felhasználásra vasat halmoz fel. A C vitaminban gazdag táplálékok elősegítik a vas felszívódását, és más fontos tápanyagokat is tartalmaznak. Az orvos gyakran vaskiegészítők szedését javasolja az anyának.

A terhesség első hónapjaiban szedett folsav megelőzi bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulását, így a velőcső-záródási rendellenességet (a nyitott gerincet). Ezért a terhesség első három hónapjában az orvosok folsavkészítmények szedését írják elő. Mivel a terhességek legalább fele nem tervezett, fogamzóképes korban a nőknek nem árt folyamatosan folsavat szedniük.

Fehérjére a méhlepényhez és a magzat sejtfejlődéséhez van szükség. A sovány szárnyashús a fehérjén kívül B12-vitamint, valamint cinket is tartalmaz, mindkettő alapvetően fontos a terhesség folyamán. A fehérjebevitel pontos mértékét legjobb a kezelőorvossal megbeszélni. Az energiaszükségletet legjobb összetett szénhidrátokkal kielégíteni. Az ezeket tartalmazó táplálékok tele vannak egészséges vitaminokkal, ásványi anyagokkal és élelmi rostokkal.

A terhesség első három hónapjában a hormonszint változása miatt jelentkező hányinger elkerülésére a többszöri, kis mennyiségű étel fogyasztását javasolják. Száraz keksz vagy pirítós elrágcsálása felkeléskor és lefekvés előtt szintén segíthet. A napközbeni kisebb étkezések is tápanyag- és fehérjedús ételekből álljanak, kerülni kell a sós és a zsíros rágcsálnivalókat. A gyömbér és a B6-vitaminban gazdag élelmiszerek a hányinger természetes ellenszerei. A terhességgel járó székrekedést enyhíti az élelmi rostokban, brokkoliban, lencsében, teljes kiőrlésű gabonafélékben, aszalt gyümölcsökben és lenmagban gazdag étrend.

Receptek

 Spenótos báránysült
 Sertésragu gyökérzöldségekkel
 Thai marhahúsos szendvics
 Görög egybesült fasírt
 Párolt csirkecomb téli zöldségekkel
 Articsóka lencsével és holdbabbal
 Spárgás-burgonyás frittata
 Keverve sült bordás kel tofuval és gombával
 Kukoricás-sajtos tortilla strata
 Pirított hajdinapiláf aszalt gyümölcsökkel
 Gyümölcsös-fenyőmandulás amarántpuding
 Málnás-epres-fekete áfonyás krém
 Túrós palacsinta eperöntettel

Gyógyító élelmiszerek

Ez a fontos B-vitamin segít megelőzni a velőcső-záródási rendellenességet a terhesség első harmadában. (cékla, lencse, spárga) Azért kell sok kalciumtartalmú élelmiszert fogyasztani, mert a magzat számára szükséges mennyiség csökkenti az anyai szervezetben a tartalékokat. A magzatnak a csontrendszer kialakulásához van szüksége a kalciumra. (brokkoli, csökkentettzsírtartalmú tej, sovány natúr joghurt, zöldfőzelékek) A várandós nőknek sok vasra van szükségük a megnövekedett vértérfogat miatt. A magzat fejlődéséhez is létfontosságú ásványi anyag a vas. (amaránt, kagyló, rizsparéjmag (amerikai rizs), tofu)

Kerülendő élelmiszerek

A kutatási eredmények ellentmondásosak a koffeinnek a magzatra gyakorolt hatásával kapcsolatban. A józan ész azonban azt diktálja, hogy csökkentsük a túlzott koffeinfogyasztást, mivel a koffein serkentőszer. Az alkohol teljes egészében mellőzendő, a dohányzást is abba kell hagyni.

Bár a halak egészséges zsírokat tartalmaznak, nem javasolt, hogy a terhes nők sok halat egyenek, mert az esetleg bennük lévő higany károsíthatja a magzat fejlődő idegrendszerét.

Nem ajánlott nem pasztőrözött tejtermékeket fogyasztani, mert ezekben Listeria baktérium fordulhat elő. Az egyéb, élelmiszerek okozta ártalmak elkerülése érdekében minden gyümölcsöt, zöldséget alaposan meg kell mosni. Nem szabad nem pasztőrözött almalét inni.

Változás kora

Mik a tünetei?

Már jóval azelőtt, hogy elmarad a menstruációjuk, a nőknél a nemi hormonok szintje ingadozni kezdhet. Ez a perimenopauzának nevezett időszak akár tíz évig is eltarthat. Ezalatt a nők menstruálnak, de a csökkent hormonszint miatt már jellegzetes tünetek jelentkezhetnek. Azután a változás korában már nincs petesejtérés, és elmarad a menstruáció. Mind a perimenopauzára, mind a változás korára jellemző tünetek a hőhullámok, a kedélyhullámzás, az éjszakai verejtékezés, az álmatlanság és a hüvelyszárazság.

Mi okozza?

A perimenopauza akkor következik be, amikor a petefészek egyre kevesebb női nemi hormont, azaz ösztrogént és progeszteront termel. A menopauzában, illetve a petefészek műtéti eltávolítása után a petefészek nem termel hormont, és elmarad a peteérés. Ha valaki 6–12 hónapig egyáltalán nem menstruál, és nem vár gyermeket, illetve nem szoptat, az nagy valószínűséggel átesett a változás korán.

Hogyan segíthetnek az élelmiszerek?

A fitoösztrogénekben gazdag élelmiszerek fogyasztása segíthet enyhíteni mind a perimenopauza, mind a klimax tüneteit. Ezeknek a vegyületeknek a szerkezete a szervezetben termelődő ösztrogénekéhez hasonló, de kevésbé erős a hormonális hatásuk. Ezért magas ösztrogénszint esetén ösztrogénellenes, kis ösztrogénszint mellett viszont ösztrogénszerű hatást fejtenek ki. A szójában található izoflavonok enyhíthetik a klimaxszal járó hőhullámokat és hüvelyszárazságot.

Azokban az országokban (pl. Kínában és Japánban), ahol az emberek több szójából készült ételt fogyasztanak, a nők körében sokkal kevésbé kínzóak a klimax tünetei. Ezer 35 és 54 év közötti japán nő bevonásával hat éven keresztül a klimax tüneteit vizsgálták. A sok szójatartalmú ételt fogyasztók közül sokkal kevesebben panaszkodtak hőhullámokra.

A kutatók úgy vélik, hogy a szója izoflavonjai a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is csökkentik. Ezeknek a kórképeknek a kockázata a klimax utáni időszakban ugrásszerűen nő. A szívinfarktus veszélye is tízszeresére emelkedik az alacsonyabb ösztrogénszint következtében. A kockázat csökkentése érdekében növényi eredetű táplálékokban és a koleszterinszintet csökkentő oldható rostokban, valamint egyszeresen telítetlen és ómega-3 zsírsavakban gazdag, szívbarát étrend ajánlott. A telített és transzzsírok helyett fogyasztott egyszeresen telítetlen zsírsavak csökkentik a koleszterinszintet, és megakadályozzák az érelmeszesedést. A zsíros húsú halakban bőven található ómega-3 zsírsavak segítenek a szívinfarktus és a stroke kivédésében is.

A perimenopauza és a klimax idején a csökkent ösztrogénszint növeli a nők hajlamát a csontritkulásra. Ennek kivédésére ajánlott sok csontépítő kalciumot és D-vitamint fogyasztani. Kimutatták, hogy azok a nők, akik így táplálkoznak, kevésbé vannak kitéve a csontritkulás okozta csontvesztésnek és -töréseknek.

A klimaxszal járó álmatlanságon és az enyhe depresszión segít a sok triptofánt tartalmazó tej, szárnyashús és mogyorófélék fogyasztása. Ez az aminosav az agyban hangulatjavító és az ellazulást, a pihenést segítő szerotoninná alakul. A babban, a burgonyában és a gabonafélékben található összetett szénhidrátok a triptofán hasznosítását elősegítve fejtenek ki jótékony hatást.

A hangulatot a B-vitaminokban gazdag élelmiszerek is javítják. E vitaminok alacsony szintje ugyanis levertséggel járhat. A B-vitaminok a pihentető alvást és a jó kedélyállapotot elősegítő agyi ingerületátvivő anyagok termelődésében is szerepet játszanak.

Receptek

 Banános-mogyorós turmix
 Mexikói fűszeres forró csokoládé
 Zöldfűszeres húsgombóc csavart tésztával
 Grillezett lazac avokádós mangós salsával
 Sült cékla lazacsalátával
 Nizzai tonhalsaláta
 Grillezett pácolt tofu
 Keverve sült bordás kel tofuval és gombával

 Bazsalikomos-pirospaprikás terrine

 Fokhagymás burgonyapüré zöldborsóval

 Mentás-csokoládé-forgácsos puding
 Gyümölcsös-fenyőmandulás amarántpuding
 Túrós palacsinta eperöntettel

Gyógyító élelmiszerek

Ezek az ösztrogénszerű növényi vegyületek enyhítik a perimenopauzás és klimaxos panaszokat. (lenmag, szója) A változás korában és azt követően a nők különösen ki vannak téve a csontritkulás kockázatának, amin segít a kalcium. brokkoli, tejtermékek) Mivel a változás kora után jelentősen megnő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, ezek az egészséges zsírok segíthetnek megelőzni a szívinfarktust és a stroke-ot. (lenmag, tenger gyümölcsei, zsíros húsú hala)k Ez a zsíroldékony vitamin a kalciumfelszívódás serkentésével segít megerősíteni a csontokat. (tejtermékek, zsíros húsú halak)

A kutatások tükrében

Hat héten át 45 és 55 év közötti nőknek napi 20 g szójafehérjét adtak (ennek az adagnak a fitoösztrogén-tartalma 34 mg). A kúra hatására számottevően csökkent a „rossz” LDL koleszterinszintjük, a vérnyomásuk és a klimaxos tüneteik, köztük a hőhullámok hevessége. Egyes kutatók szerint napi 17–23 dkg tofu elfogyasztása enyhítheti a klimaxos tüneteket.

Vérszegénység

Mik a tünetei?

A vérszegénység (anémia) meglehetősen gyakori állapot. Akkor alakul ki, ha a szervezet nem jut elegendő vashoz, amely nélkülözhetetlen a hemoglobin (a vér oxigénszállító fehérjéje) termeléséhez. A hemoglobin a vörösvértestek képződéséhez szükséges. Megfelelő vörösvértestszám esetén az oxigén eljut a szervezet szerveihez és szöveteihez.

Ha a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, fáradtnak és gyengének érezzük magunkat. Ezek a vashiányos vérszegénység (a betegség leggyakoribb formája) jellemző tünetei, amelyek megfelelő kezelés hatására elmúlnak. Több egyéb vérszegénységforma is létezik, de ezek jóval ritkábbak. Ide tartozik a vészes vérszegénység, valamint az aplasztikus, a hemolitikus és a sarlósejtes anémia (hemoglobinképzési zavar).

Mi okozza?

A vashiányos vérszegénységet vasban szegény étrend (főként vegetáriánusok esetén), a vas rossz felszívódásával járó bélbetegségek vagy vérveszteség okozza. Ez utóbbi balesetek, aranyér vagy menstruáció, illetve gyomorvérzés következtében fordulhat elő. A vashiányos anémia a leggyakrabban gyerekeknél és fogamzóképes korban lévő nőknél lép fel. A terhes nők is jobban ki vannak téve a vashiányos vérszegénység kockázatának, mivel a magzat a fejlődéséhez szükséges vasat az anya szervezetéből  vonja el.

Hogyan segíthetnek az élelmiszerek?

A vörösvértestek előállításához a szervezetnek többek között vasra, folsavra és B12-vitaminra van szüksége. Vashoz bizonyos állati és növényi eredetű táplálékok fogyasztásával juthatunk hozzá. Az állati eredetű táplálékokban (halban, húsban, tenger gyümölcseiben) található hemvas könnyebben felszívódik, mint a növényi táplálékokban lévő. Érdekes, hogy a hemvas elősegíti a növényi eredetű vas felszívódását, ha a kétféle táplálékot egyszerre fogyasztjuk.

A vegetáriánusoknak nagyon sok vastartalmú élelmiszert és C-vitamint kell magukhoz venniük, mert ez utóbbi szintén segíti a növényi eredetű vas felszívódását. Vastartalékaink feltöltése érdekében vasból készült edényekben főzzünk; ezekből is beoldódhat némi vas az ételbe.

A C-vitamin a folsav felszívódását is megkönnyíti. Ez különösen előnyös vészes vérszegénység esetén. Folsavra a szervezet aminosav- anyagcseréjéhez és a vörösvértestek képződéséhez van szükség. Rendszeresen fogyasszunk olyan élelmiszereket, amelyek gazdagok ebben a B-vitaminban, mert a folsav vízoldékony, és a szervezet csak keveset képes tárolni belőle.

A vegetáriánusok és vegánok ki vannak téve a vészes vérszegénység kockázatának, amely a B12-vitamin tartós hiánya következtében alakul ki. Az ő esetükben különösen ajánlott a béta-karotinban gazdag étrend, mert ez a festékanyag a szervezet szükségletének megfelelően A-vitaminná alakul, és ez utóbbi képes a máj vastartalékait mozgósítani. A hemoglobinképződést elősegítő B6- vitamin-tartalmú élelmiszerek fogyasztása is előnyös.

A vérszegénységet gyógyító étrend kialakításával kapcsolatban kérdezzük meg orvosunkat.

Receptek

 Spenótos báránysült
 Thai marhahúsos szendvics
 Párolt csirkecomb téli zöldségekkel
 Spenóttal és provolone sajttal töltött pulykabraciole
 Lencsés-rizses paella vénuszkagylóval
 Garnélás-árpagyöngyös okra
 Szicíliai tésztasaláta
 Grillezett garnéla avokádóval és tökmaggal
 Tenger gyümölcsei saláta fűszeres-citromos öntettel
 Rizses-csicseriborsós piláf
 Vegetáriánus csili

Kerülendő élelmiszerek

Egyes vegyületek megakadályozzák a vas felszívódását. Ilyenek a teában lévő csersav, a tejtermékekben
lévő kalcium-foszfát, a spenótban, a rebarbarában, a mángoldban és a csokoládéban lévő oxalátok, valamint a korpában, a zöldborsóban, a magvakban és a szójababban található fitátok. Ezek nem engedik, hogy a vas bejusson az emésztőrendszerbe. Az élelmi rostokban gazdag étrend is a vas felszívódása ellen hathat.

Gyógyító élelmiszerek

A folsav más tápanyagokkal együtt fontos szerepet játszik a vörösvértestek képzésében. Ha a szervezet elegendő mennyiséghez jut ebből a B-vitaminból, elkerülhető a vészes vérszegénység kialakulása. Alkoholistáknál és alultáplált embereknél könnyen kialakulhat ez a fajta vérszegénység. (cikória, lencse, spárga, tarkabab, tehénbab)

Vasra a hemoglobinképzéshez van szükség. A vörösvértestekben lévő festékanyag látja el a szöveteket oxigénnel.
A vashiányos vérszegénység esetén tapasztalható kimerültség és gyengeség azért jelentkezik, mert a kis vörösvértestszám miatt a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez. (amaránt, kagyló, osztriga, rizsparéjmag (amerikai rizs), tofu)

A B12-vitaminra a vörösvértestek termeléséhez van szükség. A vészes vérszegénység gyakori a vegánok körében, akiknek elégtelen és nem kellőképpen változatos az étrendjük. (kagyló, pisztráng, makréla, sovány natúr joghurt szardínia)

A növényi eredetű vas és a folsav jobban felszívódik, ha az étrend C-vitamint is tartalmaz. (brokkoli, eper, citrusfélék, paprika)

Vesekő

Mik a tünetei?

T&ou