Főzelékforradalmár - interjú Sági Szilárddal

TV Paprika Magazin: Mit reggeliztél?

Sági Szilárd: Ma még semmit.

TV P. M.: Tükörtojás vagy rántotta?

S. Sz.: Tükörtojás.

TV P. M.: Kávé vagy tea?

S. Sz.: Kávé.

TV P. M.: Nevezz meg három dolgot, ami mindig van a hűtődben!

S. Sz.: Sör, tejszín, sajt.

TV P. M.: Gyermekkorod kedvenc kajája?

S. Sz.: A szilvás gombócot imádtam, és bármilyen ételt, amiben káposzta volt.

TV P. M.: Ki főz otthon?

S. Sz.: Ez most tényleg kérdés?

TV P. M.: Mi a legjobb és legrosszabb kajával kapcsolatos élményed?

S. Sz.: A legjobb egészen friss. Építettem magamnak egy kemencét a kertemben. Én magam, igazit, búbosat. Hosszan bújtam a szakirodalmat, milyennek kell lennie, végül összeállt, ahogy kell. Mindene megvan, a tűztér alatt 40 centi homok, azon 40 centi tört üveg a hőtartás miatt, aztán agyag és homok. Elképesztő dolgokat lehet benne sütni. Csak keményfával üzemel, és egyébként már az első próbálkozásaim is élményszámba mentek, amíg kitapasztaltam a működését. Állítólag mindenkinek meg kell ismernie a saját kemencéjét. A legrosszabb élmény pedig a gyerekkoromhoz kapcsolódik. Az igazgató elővett a suliban, mert a menzán a főzelékek ellen lázítottam. Azt hirdettem, a főzelék, amit ott adnak, nem embernek való. Egyszerűen gyűlöltem a főzeléket. Ma már persze másképp látom, a főzelék igenis lehet jó, bár a lisztes rántást továbbra is ellenzem. A hétvégén például tökfőzeléket csináltam itthon, aminek a sűrűségét nagyon könnyű, finom krumplipehely adta. A barátnőm a felénél el is vette előlem, mondván, hogy innentől az már maradjon meg neki.

TV P. M.: Ha nagyon jót akar tenni veled a párod, mivel etet?

S. Sz.: Mostanában tanul sütni, és egyre jobb süteményeket kóstoltat velem. Ja, és reggelente, ha úgy hozza a kedve, szalonnás tojást csinál nekem.

TV P. M.: Ettél már meg valamit pusztán udvariasságból?

S. Sz.: Gyakran. Maradjunk ennyiben, szerintem mindenki érteni fogja.

TV P. M.: Szoktál kaját rendelni?

S. Sz.: Igen, nagyon régen volt már rá példa.

TV P. M.: Van valami titkos, bűnös kajás szenvedélyed?

S. Sz.: Ha már így rákérdeztél, töredelmesen bevallom, néha úgy érzem, be kell mennem egy-egy gyorsétterembe. Egyszerűen rám tör, hogy most nagyon ennék onnan valamit. Igen, van a legenda, hogy biztosan tesznek bele valamit, amitől bizonyos időközönként megkívánod, ezt nem tudom, de én néha beszaladok. A hozzáértésemet mutatja, hogy a múltkor az egyik helyen olyasmit rendeltem, amiről kiderült, hogy egy másik lánc specialitása. Szegény srác a pult mögött, csak nézett, nem is hitte el. Na, ennyire vagyok képben.

TV P. M.: Mitől megy el az étvágyad?

S. Sz.: Ha már van, akkor semmitől.