Ha ránk szakad az ég - mi legyen a túlélési raktárunkban?

Természetesen a könnyen kétségbe vonható jóslatoknál sokkal komolyabb témáról van itt szó, elég csak a közelmúlt hatalmas természetei katasztrófáira gondolnunk, a japán földrengésre és cunamira, az ausztrál hurrikánokra vagy a legutóbbi árvizükre. Ezek pedig olyan területeket érintettek, ahol akár mi magunk is élhetnénk, mi is veszélybe kerülhetnénk.

Cairnsben a helyiek – bár az újságírók mindent elkövettek ennek érdekében – nem kezdtek pánikolni, hiszen láttak ők már hurrikánt, nem is egyet. Azért a szokásosnál több élelmiszert vettek előtte, ahogy Brisbane-ben az árvíz alatt is. Ausztráliába szakadt magyarjaink beszámolói alapján bátran kijelenthetjük, hogy katasztrófahelyzetekben a víz és a kenyér a legkelendőbb.

Sokan vásárolnak ilyenkor alapélelmiszereket, cukrot, lisztet, tejet, teát, reggelizőpelyheket, chipseket, kekszeket, tartós élelmiszereket, mint amilyen a konzerv és a zacskós leves. Japánban a földrengés után a legnagyobb gondot a kenyérhiány jelentette, de egyes területeken megszűnt a vezetékes vízszolgáltatás is. Brisbane teljes területén egészen üresek lettek a boltok polcai, pedig az árvíz csak a folyó melletti területeket fenyegette.

Elfogyott az összes gyümölcs és zöldség is, szódavízért pedig 40 kilométert kellett utazni a városhatárától. Néhány napig ugyanis nem lehetett tudni, hogy a vízellátási rendszert, a tározókat érintette-e a katasztrófa. Üdítőből, főként szénsavasból nem vásárolnak ilyenkor sem többet, ahogy tusfürdőből sem. Vécépapírból viszont igen.

HOGYAN ÁLLÍTSUK ÖSSZE A TÚLÉLŐKÉSZLETET?

A katasztrófakor kitörő pánikvásárlást el lehetne kerülni, ha betartanánk néhány alapvető túlélési szabályt. Sajnos nem elég bedobni a kamra hátsó polcára néhány zacskó kétszersültet és két palack vizet, bár kezdetnek ez sem rossz. Ha igazán komolyan vesszük a felszerelés összeállítását, nemcsak arra kell figyelnünk, hogy a raktározott élelmiszerek magas tápanyag- és kalóriatartalommal rendelkezzenek, hanem arra is, mit szeret a családunk.

A megszokott ízek a biztonság érzetét keltik, jókedvre derítenek, amire nagy szükség van az ilyen vészterhes idôkben. Figyelni kell a betegek, az allergiások, csecsemők, kisgyermekek, idősek, terhesek, szoptató anyukák és kisállatok ellátására is. A legfontosabb szerszám, amit nem szabad elfelejteni, a kézikonzervnyitó.

Az élelmiszereket száraz, hűvös, lehetőleg sötét helyen tartsuk, olyan edényekben, amiket szorosan vissza lehet zárni, így sem a nedvesség, sem a rovarok nem jelentenek veszélyt. A romlandó ételeket, sütiket, kekszeket érdemes nejlonzacskókba porciózni.

Mindent el kell fogyasztani a szavatosság lejárta előtt, és pótolni kell. Érdemes az új árut hátra pakolni, a régit pedig előre, így mindig friss lesz a készletünk. A legjobb, ha olyan ételeket választunk, amiket nem kell hűteni, de fôzni sem, hiszen az is előfordulhat, hogy a katasztrófa miatt egy ideig nem jutunk áramhoz.

Ital tekintetében vizet érdemes felhalmozni, egy embernek egy nap legalább két liter a vízigénye, és a főzéshez, tisztálkodáshoz, illetve a környezet tisztán tartásáhozis szükség van valamennyire. A legjobb, ha műanyagpalackokba (az üveg széttörhet és nehéz is) töltött vizet vásárolunk, ezek sokáig elállnak. Veszélyes, ha mi magunk palackozzuk a készleteinket, hiszen a baktériumok könnyen elszaporodnak a nem tökéletesen tiszta edényekben.

Ha mégse lenne elég vizünk, megihatjuk azt, ami a bojlerben, vízcsövekben, mélyhűtőben van, de azt nem, ami a fűtési rendszerben, a vécétartályban, a vécében, a medencében vagy a vízágyban. Az eső- és folyóvíz is jó lehet, de érdemes legalább felforralni, még jobb desztillálni.

A szakértők szerint egy jó túlélési raktár mindenképpen tartalmaz palackozott vizet, vitaminokat, gyümölcs- és zöldségkonzerveket, müzliszeleteket, diákcsemegét, kekszeket (lehetőleg nem sósat), gabonapelyheket és tejport. Mennyiséget nem szoktak megadni, hiszen ez minden családnál más és más lehet, de ha tudunk 30 napi adagot raktározni, akkor bízhatunk benne, hogy kibírjuk addig, amíg valaki megment minket.

Ha csupán egy hónapra gondolkodunk előre, akkor nyugodtan tehetünk el dobozos tartós tejet, húskonzervet és burgonyát is, ha viszont hosszabb elzártságra készülünk, jól jöhet a liszt, a cukor, az olaj, a szója, az instant kávé, tea és kakaó, a rizs, a zacskós leves, a száraztészta és a különféle cukorkák. Ha bekövetkezne a baj, a legromlandóbb ételeket kell először elfogyasztani, és ügyelni kell arra, hogy ne vegyünk magunkhoz túl sok sót, mert csak szomjasak leszünk.

Ha keveset mozgunk, és egészségesek vagyunk, a megszokott ételmennyiségünk felével is kibírjuk egy darabig. (Ez természetesen nem igaz a gyerekekre, terhesekre, betegekre.) Ennek ellenére érdemes ügyelni rá, hogy erősek maradjunk, ezért egy nap legalább egyszer laktató ételt kell magunkhoz vennünk, annyi kalóriát kell bevinnünk, amennyivel a legfontosabb teendőket elintézhetjük. A megfelelô mennyiségű vizet (1,5-2 liter) mindenképpen el kell fogyasztanunk.

HA MENEKÜLNI KELLENE

Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a katasztrófa akkor is érhet minket, ha éppen nem otthon vagyunk, vagy olyan helyzet is előállhat, hogy menekülni kényszerülünk. Ezért érdemes összeállítani három mozdítható túlélési készletet is: az egyiket otthon, a bejárati ajtó közelében érdemes tárolni, a másikat a munkahelyünkön, a harmadikat pedig az autónkban.

Ezekben (fejenként) legyen három napra való nem romlandó étel és víz, kézi konzervnyitó, rádió és elemlámpa pótelemmel, elsősegélydoboz, mini tisztálkodóeszközök, gyufa vízálló csomagolásban, síp, egy váltás ruha, a személyes okmányok fénymásolatai és minden, amit nem tudunk nélkülözni (pótszemüveg, gyógyszerek stb.). Ha a fenti ajánlásokat betartjuk, néhány napig, de akár hónapokig is kibírhatjuk. Csak arra ügyeljünk, ne essünk abba a hibába, amibe Christopher Walken esett a Csapás a múltból címû klasszikusban: néha azért dugjuk ki a fejünket a bunkerből, akkor is, ha nagyon süvít a szél!

Pallósi Ágnes írása