Paradicsomi állapot

Még ennél is szigorúbb dolog történik velünk, amikor belépünk az abai üvegházba. Egy pillanat alatt nyár lesz, pólóért kiáltó meleg, a levegőben friss fűszernövények illata száll, csak a méhek döngicsélése és a kabócák csörgése hiányzik.

Kicsivel beljebb pedig 6 méteres magasságba szökő indákon pirosló paradicsomok látványa fogad, a bokrok madzagokon kúsznak a tető felé. Közöttük a fűtés csövei sínként is szolgálnak, a szüretelőkocsik kerekei futnak rajtuk. A kocsik állítható magasságúak, tetejükről lejjebb lehet engedni az indákat, amikor eljön az idő, és helyet kell adniuk a következő fürt érett, szüretelni való paradicsomnak.

Mert itt bizony októbertől júniusig szüret van, tudjuk meg Szász Pétertől, a Red Point Kft. egyik vezetőjétől. Péter agrármérnök, s kicsit szabadkozva meséli, hogy az élet sodorta ehhez a kertészmérnökökhöz közelebb álló műfajhoz, a paradicsomtermesztéshez.

A paradicsompalánták 30-40 centis növénykezdeményként érkeznek, augusztusban ültetik őket. A kezdetektől úgy gondolták, miután fél Európát bejárták megfelelő alap után kutatva, hogy jobb, ha a palántákat hivatásos nevelő készíti elő, ők addigra mindent elrendeznek a fogadásukra.

Kezdetként persze nem a múlt századot kell elképzelni, paradicsomtermesztésben ez lesz az első teljes évük. Azonban az is kisebbfajta csoda, hogy idén már egy teljes évet tudhatnak majd maguk mögött. Ők is elvesztették néha a fonalat a bürokrácia útvesztőiben, és a kivitelezők csúszása miatti bosszankodás sem Valerianára volt méretezve.

De a múlt év augusztusa már palántázással telt, ami azt jelenti, hogy nyolc hét múlva megindulhatott az első fürtök szüretelése. Az ültetéstől számítva négy hét kell, hogy megjelenjen az első virág, onnantól pedig újabb négy hét, és pirosan, ereje teljében kelleti magát a száron a gyümölcs. Igen, jól olvasták, a paradicsom gyümölcs, a zöldség-gyümölcs felirat olvasásakor a gyümölcs szónál ezentúl nyugodtan gondoljanak a paradicsomra is!

Nyolc hét után aztán folyamatossá válik a szüret, hetente újabb bogyók jelennek meg, amiket illik is leszedni, hiszen éppen ez volt a cél a szárba szökkenés összes feltételének megteremtésével.

A feltételek pedig, amikhez a paradicsom ragaszkodik, nem teljesíthetetlenek, de azért némi odafigyelés és szakértelem nem árt. Persze fajtája válogatja, de az azért elmondható, hogy egy kis tápoldat csodákat tehet. Tápanyagellátásban itt nincs hiány, az öntözőcsatornákban keringetett vizet folyamatosan analizálják, és a kioldódott nyomelemeket pótolják, ettől aztán a paradicsomokban állandó jóllakottságérzés uralkodik, a remek ellátást pedig gyönyörű terméssel hálálják meg.

A tápanyag és a folyadék messze nem minden, a paradicsom legalább annyira szeret melegben tartózkodni, mint Bajor Imre és Koós János Acapulcóban. A meleget itt Abán egy gázmotor hulladékhője biztosítja, egy olyan gázmotoré, ami főállásban egy gyorsfagyasztott pizzákat előállító üzem hűtéséről gondoskodik. Zseniális, nem?

Ha pedig meleg van, a paradicsom könnyen átverhető azzal, hogy üdülőhelyen tartózkodik, így a termálvizes üvegházakban remekül terem. De van egy pont, amikor a naptárra néz, és rájön, hogy neki nem itt kéne lennie. Mert a hőmérséklet ugyan oké, de sirályok rikoltozása helyett varjak károgása hallatszik, ettől megrémül, és nem terem többet.

De ahogy a japán Miyazakiban létezik mesterséges tengerparti strand egy csarnok belsejében, sőt Dubajban fedett sípálya is van, Abán ugyan miért ne lehetne egy kis napfénnyel eltolni a szüret idejét?Mondjuk pont arra az időszakra, amikor itthon nagyjából sehol sem terem paradicsom? Erre gondoltak a Red Point tulajdonosai, no meg az ennek kapcsán tátongó piaci résre. A gondolatok nátriumos gázlámpákban öltöttek testet.

Ezek a lámpák pedig egyedülálló módon képesek lemásolni a napfénynek azt a tartományát, amely a növények fotoszintéziséhez elengedhetetlen. A kielégíthetetlen tudásvágyúaknak: ez a 690 nanométeres tartomány. A vizuális típusok kedvéért: ez az a szín, amivel az úgynevezett utcai sárga lámpák világítanak. Tehát ha novemberben egy ilyen utcai lámpa alá állunk, elméletileg júliusi napfényben fürdőzhetünk. Ha pedig fotoszintetizálnánk, két méter alatti polgárok nem is nagyon lennének.

Viszont lehet, hogy azt tényleg nem ártana megvizsgálni, vajon az utcai lámpák alatt nem dúsabb-e a vegetáció.

A termálvizes nevelés nagy hiányossága tehát a napfény nélküliség. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hagyományos üvegházi termelésnél kicsit lutri, vajon elég hamar bejön-e a hideg ahhoz, hogy a szabadföldi paradicsom eltűnjön a piacról, és virítani lehessen a melegházival, de még ha virítunk is, kérdéses, hogy mennyi ideig. Mert novembertől a napfény hiánya miatt vége, marad az import: spanyol, török, miegymás.

Ezeket persze zölden kell szüretelni, hiszen elég hosszan utazik a láda, míg ideér, de egy kis etilénes kezelés csodákat tesz, beindítja az érést. Amitől azért gyakorlatilag ritkán lesz olyan üdítően piros a paradicsom, ahogyan a szemünknek oly kedves.

Nem így Abán, ahol pontosan kiszámítható és nyomon követhető a természetes érés, így a legjobb formájában lehet szüretelni a paradicsomot. Szüretelni viszont szigorúan kézzel kell, így a leghatékonyabb. Mert így fürtöstül lehet szedni, óvatosan, míg a gépi szedésnél fennáll a veszély, hogy a szár itt-ott megszúrja a bogyót, megindítva azt a bomlás, rothadás felé vezető úton.

Minden a szár meghagyása mellett szól, a fürtös paradicsomnál ugyanis ez őrzi az illatot is, és míg a szárral együtt tartózkodik a termés, egy picit még „dolgozik”, vagyis van esély a további érésre. Abán szilvaparadicsomot termesztenek, ami a termés méretéről máris mindent elárul: a normál paradicsomnál kisebb, a koktélparadicsomnál nagyobb bogyóról beszélünk, amit ráadásul fürtjein hagynak.

Ha viszont száras, akkor nem árt fóliázni, mert az esztétikumra és a paradicsom minőségére kevésbé fogékony vásárlók pillanatok alatt lebogyóznák. A fóliázás viszont alkalmat ad a csomagolás dizájnjára való odafigyelésre is, itt pedig ezzel élnek is. A vevők a Szt. Vid paradicsomnál a minőségén túl a csomagolást is díjazzák.

Pétertől azt is megtudjuk, hogy a paradicsomot az üzletek polcairól levéve otthon érdemes 10-12 °C-os kamrában tartani, a hűtőben ugyanis elveszti az aromáját, melegben pedig hamar megráncosodik, ami még látványnak is rossz. El kell hinnünk neki, mert a tapasztalat valóban ezt mutatja.

Aztán megtudjuk, hogy júniustól két hónap szünetet tartanak, mert mindennek és mindenkinek regenerálódnia kell. Igen, a földnek is meg kell adni a pihenőt, ami jár neki. Ezalatt fel lehet készülni a következő szezonra, az üzletek úgyis tele vannak a szabadföldi változattal, felesleges erőlködni.

Kifelé menet aztán megint mélyeket szippantunk a tőzeges poharakban nevelt friss fűszernövényekből, de erről a technológiáról egyszer majd máskor. A bazsalikommal vegyes paradicsomillattól Micsurin helyett addig is caprese salátákról álmodunk.