Sztársparhelt

Kicsit félve vágtunk bele az interjú időpontjának egyeztetésébe Szily Nórával. Tudtuk, hogy folyton dolgozik valamin, hol Boros Lajossal mélyinterjúzik az „Őszintén Szily Nórával” című televíziós műsorában, hol pedig negyedéves magazint főszerkeszt, emellett pedig két fiú édesanyja is, csak úgy mellékesen. Félelmeink egy perc alatt
elszálltak, Nóra a sűrű nyár ellenére hamar kötélnek állt, mert mint kiderült, frissek még az élményei a franciaországi forgatásról, ahol a TV Papriká-s séffel, Christophe Deparday-vel gasztrotúráztak. Amikor pedig gyorsan hozzátette, hogy a Tökös-mákos című cukrásztehetség-kutatóban is a zsűri tagja volt, már tudtuk, hogy nyitott kapukat döngetünk. Kérdéseinket egy kávé mellett szegeztük neki.

Fábry Sándorral, az egyeztetés szerint interjúzás címszóval, Duna-parti kutyasétáltatásra készültünk. Alkonyat, ellenfény, botok hajigálása, szúnyoginvázió, ilyesmi. Aztán változott a program: a showman egy nyári reggelen saját otthonában fogadott bennünket. Nem éppen ébredés után, inkább abban a napszakban, amikor az első karika kolbász még nem csusszant le, de a délelőtt már visszavonhatatlanul elindult. Gyors egyeztetés és a reggeli kellékeinek kipakolása után azonnal belevágunk, nem kímélve az őszülő halántékú mestert.
Az első, reggelire vonatkozó kérdésünk ebben a percben hülyén hangzana, ezért bármennyire is kötelező kűr, jobbnak látjuk veszni hagyni. Úgy is fogalmazhatnánk, a művész szemmel láthatólag nem reggelizett még semmit. A nevetségessé válást elkerüljük, cserébe viszont kénytelenek vagyunk a második kérdéssel nyitni.

Ahogy belépett a Pastrami étterembe, Nacsa Olivér azonnal Bede Róbertet kereste a látványkonyhában. Kiderült, hogy négy évvel ezelőtt együtt zsűriztek azon a szakácsversenyen, ahol Olivér megismerte menyasszonyát. A közös emlék felidézése ugyan a séf szabadnapja miatt elmaradt, azt viszont megtudtuk, hogy Nacsa Olivér részt vett a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának választási kampányában, hogy nem vágyik már minden áron tévéképernyőre, hogy energiáit épp a focivébé köti le, és évek óta hanyagolja a szórakozóhelyeket. Úgyis csak a csajozás miatt járt bulizni. A sült oldalas ízlelgetése közben pedig mi másról beszélhettünk volna, mint az evésről.

Az utolsó dolog, ami eszünkbe jut egy férfimagazin első számú bombázójáról, hogy szeret enni. Pedig Dukai Regina imádja a hasát. A 27 éves énekesnőt, aki az elmúlt években volt már az Év Arca, Ezüstlány és Miss Popstar is, gasztrovillámkérdéseinkkel zaklattuk.

Méder Áron három éven át hajózott a világban egy alig hatméteres balatoni vitorlásal, és három óceán, negyven ország és közel ötvenötezer kilométer után a harmincéves utazó most ebédet főzöt nekünk. Naná, hogy halat.

Nem kezdődött jól. A finom Zsédát nem tudom elképzelni kötényben, a riporter nem hallgat zenét, Bede Robi a helyszínen bevallja, nem a mexikói konyha az erőssége. Egy nem enchiladas felett beszélgettünk, végül nem csak a főzésről.

„Azért szóljatok előre a Pastramiban, hogy lisztérzékeny!” – figyelmeztetett kedvenc PR-osunk, miután megbeszélt nekünk egy interjút Szujó Zoltánnal. A 32 éves sportriporterről tudtuk, hogy 2002 óta helyszínről közvetíti nekünk a Forma–1-et, hogy rendszeresen tudósít bokszmecscsekről, hogy a rádióstúdióban is jól érzi magát, és két éve az RTL Klub Reggelijének egyik műsorvezetője, de a lisztérzékenység újdonság volt. Nem véletlenül.

Nem tudom, miért engem hívtak – szabadkozott Nyilasi Tibor, amikor leültünk beszélgetni a Pastrami étteremben. A Ferencváros és az Austria Wien egykori játékosa ugyanis saját bevallása szerint nem sokat konyít a gasztronómiához.

Eljött az első tavaszi nap délelőttje, mi pedig a pesti Baross utca sarkán, a Stexben várjuk Peller Mariannt. Ő gyakran megfordul az éteremben, főleg, ha jó interjúhelyszín kell. Az RTL Klub 26 éve műsorvezetőjéről eddig is tudtuk, hogy épp végzős a Színház- é Filmművészeti Egyetemen, hogy vidáman vezet reggeli műsort Szujó Zoltánnal, és lelkesen szinkronizál, de most az is kiderült, hogy pontos, és villámkérdésekre villámválaszokat ad. Meg az, hogy imád enni. Ráadásul hiába érzi úgy, hogy nő létére a salátáért kéne rajongania, menthetetlenül húsevő.

Szabó Győzővel találkozni nem egyszerű. A színész decemberben ugyan épp nem forgatott sem Beugrót, sem egyet a szokásos évi két filmje közül, viszont már aktívan próbálta Molnár Ferenc Liliomját, így folyamatosan ingázott Szombathely és Budapest között. Azért egy hétfői ebéd a Pastramiban még belefért.

A karácsony a szeretetről szól, és enni mindannyian szeretünk. Itt és most szeretnivaló recepteket kap a TV Paprika sztárszakácsaitól, akikben a hideg profizmus az ételek iránti forró szenvedéllyel párosul.
Ez az ő ajándékuk, csak Önnek!
Kellemes ünnepeket, finom ételeket, sok szeretetet kívánunk.

Jakupcsek Gabriellával a konyhában

E sorok írójaként nem szégyellem bevallani, hogy úgy tíz évvel ezelőtt, egy füstös kis marseille-i halvendéglőben Jakupcsek Gabitól tanultam meg, mi az a bouillabaisse, vagyis a francia halleves. Igazán hálás azonban azért vagyok, hogy a helyes kiejtésre is megtanított. Azóta ebből élek, és ha egy étlapon ezt látom, tanári kiejtéssel mondom ki – legalábbis szerintem. Mindenesetre azokban a pillanatokban őszintén meg vagyok elégedve magammal.

Halat, azt ne! – ennyi volt Szántó Dávid kérése arra vonatkozólag, mit látna szívesen az asztalon, míg e havi, kóstolással egybekötött interjúnkat elkészítjük vele. Nocsak, a túl sok uszodai közvetítés nincs jó hatással az emberi, különösen a sportriporteri szervezetre? Kavarogtak bennünk a kérdések, pedig akkor még nem tudtuk, egyéb meglepetések is várnak ránk. Dávid ugyanis, mint az rögtön megérkezése után kiderült, nem a konyhaművészet megszállottja, ezért csak udvariasan mosolyog, amikor Serényi Zsolt felajánlja neki, körbevezeti a konyhán. Arcán látszik, hogy egy focipálya öntözőrendszerének tanulmányozása jobban lázba hozza, mint egy francia tűzhely vagy egy dagasztógép látványa. Zsoltnak viszont így egyszerűbb dolga van, megpróbál az étlapról ajánlani Dávidnak, akinek aztán a barackleves hallatán megjelenik egy kis csillogás a szemében, a lasagne-nál pedig már határozottan tudja is, azt mindenképp megkóstolná, ugyanis szereti.

„Kitalálhatom, hogy mit kért? Ugye nem créme brűlée-t, hanem créme caramelt?” – tette fel a szerinte humoros kérdést a személyzet egyik tagja, amikor megtudta, ki lesz a vendégünk ebben a hónapban. Molnár Ferencet, közismert nevén Caramelt vártuk ugyanis amolyan kései ebédre egy napsütéses péntek délután. Bár húsz perccel vagyunk a megbeszélt időpont előtt, amikor felnézek a kávémból, egy szelíd tekintetű, fekete hajú srác áll előttem, farmerban és pólóban. Talán csak a rövid haj és a kisportolt felsőtest, ami viszonylagos szigorúságot kölcsönöz a jelenségnek.

A HANGAR-7 IKARUS ÉTTEREM júliusi vendégszakácsa: Antonino Cannavacciuolo